A nagy presztízsû családi pincészeteket tömörítõ Pannon Bormíves Céh december 14-én, a Corinthia Grand Hotel Royalban rendezett hagyományos karácsonyi ünnepségén adta át a Bussay László Emlékdíjat.
Példa nélküli kutatásba kezdtek Tokaj-hegyalján, ahol olyan recepteket, ételeket keresnek, amelyeket már több évtizede elfelejtettek a környéken élõk, pedig egykor elhagyhatatlan részei voltak a legtöbb környékbeli család hétköznapjainak. Azt szeretnék, ha a helyiek, majd pedig az oda látogató turisták is felfedeznék ezeket az ételeket, ugyanakkor az is cél, hogy megmentsék az utókornak ezeket a kortörténeti feljegyzéseket. A legtöbb esetben ugyanis nem csak receptek kerülnek elõ a porosodó családi fiókból, hanem egy egész kor lenyomata.
„A bor különleges termék. Lelke van, egyénisége, története és történelme, még a palackban is fejlõdik, elõször szebb lesz, majd bölcsebb, és a végén meghal. A gyümölcs megrothad, a virág elhervad, az étel megromlik – a bor az egyetlen, amely elmúlásában is emberi.”
Örömmel jelenthetem, hogy a jövõ évben visszatérünk Düsseldorfba, Európa legnagyobb szeszesital szakkiállítására és 2018. március 18-20. között a Spirit pavilonban mutatjuk be a hazai pálinkák legjavát, szoros együttmûködésben partnereinkkel a Földmûvelésügyi Minisztériummal és a Pálinka Nemzeti Tanáccsal – jelentette be Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetõje a rendezvény mai sajtótájékoztatóján.
Határtalan kárpát-medencei borkóstoló
Advent, karácsony, újév. Bõ egy hónap a folyamatos ünneplésre, méghozzá az egyik legkülönlegesebb és legegyedibb magyar bortípussal, a tokaji aszúval, aminek egyértelmû helye van a világ legjobb édes borai között. Eleganciájánál és presztízsénél fogva nem a hétköznapok, hanem az ünnepek itala, így pont ideje beszerezni egy-két palackkal, ráadásul több érvünk is van az aszú sokszínûsége mellett.
Átadták a Varga Pincészet új borászatát az Egri borvidéken lévõ Feldebrõn. A fejlesztéssel 8,1 millió literre nõtt a borászat tárolókapacitása, amelybõl mintegy 3,3 millió liter az erjesztõkapacitás.
Nagy, és nem várt izgalmakat hozott az idei tokaji szõlõfelvásárlás a legendás Zempléni borvidék kistermelõinek. Állításuk szerint nyomott árak, és késve kötött szerzõdések nehezítették a szezonjukat. A felvásárló állami cégnek viszont más a véleménye.
Három magyar gazdánál töltött egy hetet idén nyáron Antje Schiffers berlini képzõmûvész és Erdõdi Katalin kurátor. A vándorfestõ szerepét magára öltõ német alkotó egy olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte dinnyetermelõ, libatenyésztõ és borász vendéglátóját, hogy forgasson kisfilmet és adjon betekintést a gazdálkodás mindennapjaiba. A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” címû projekt keretében készült három új filmet novemberben mutatják be a gazdák településein más európai és afrikai gazdák által készített filmekkel együtt. A rendhagyó kezdeményezés a Ludwig Múzeum – Kortárs Mûvészeti Múzeum nemzetközi CAPP Mûvészeti Együttmûködés Programjának részeként valósul meg. A vetítések ingyenesek.
Évszázadokkal korábban kezdhetett el az emberiség bort termelni, mint ahogy azt eddig sejtették kutatók. Legalábbis erre utal egy lelet, amit egy grúziai ásatáson tártak fel régészek.
