Épülnek a közösségi feldolgozók Tokaj-Hegyalján

A borvidéken közösségi márkát is építenek, ezek segítségével pedig a kis szõlõtermelõk különösebb beruházás nélkül is borkészítõvé válhatnak, de legalábbis képesek lehetnek megélni akár a szõlészetbõl is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke.

Közösségi borfeldolgozók építésével és üzemeltetésével, egy új márka bevezetésével, valamint a közös beszerzés és értékesítés feltételeinek megteremtésével próbál jobb lehetõséget teremteni a borvidéki kistermelõknek a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa

– mondta a Dereszla Pincészetet is vezetõ Kalocsai László.

A Hercegkútra, Tállyára és Bodrogkisfaludra tervezett feldolgozók csupán részei annak a komplex csomagnak, amelynek megvalósítása megszüntethetné a borvidéken kialakult kettõs árrendszert. A termelõk egy része csupán 80 forint körüli árat kap egy kiló szõlõért, ami a megélhetésre sem elég, a korszerûsítésrõl már nem is beszélve.

A kis családi gazdaságoknak a saját borászat kialakítása még a legjobb uniós pályázatokkal sem reális, mivel képtelenek az 50 százalék önerõ elõteremtésére, számukra a közösségi infrastruktúra lehet megoldás.

Ezek az üzemek kis tételek feldolgozására is alkalmasak lesznek.

Kalocsai László szerint a legkisebb különállóan kezelhetõ egység 30 mázsa szõlõ lesz, ami durván félhektárnyi terület termésének felel meg a borvidéken.

Hercegkúton és Bodrogkisfaludon már folyik az építkezés, reményeik szerint Tállyán is hamarosan elkezdõdhetnek a beruházási munkálatok.

A hercegkúti feldolgozó már a 2018-as szüretkor fogadni tudja a kistermelõk szõlõjét. A három közül ez lesz a legkisebb a maga ötezer hektoliteres kapacitásával, míg a bodrogkisfaludi, illetve a tállyai borászatok – amelyek 2019-ben lesznek üzemképesek – kapacitása egyenként 10 ezer hektoliteres lesz. Bodrogkisfaludon lesz egy palackozó, illetve egy pezsgõvonal is, ami még közepes birtokoknak is nagy invesztíció lenne – mondta Kalocsai László.

A tervek szerint a három feldolgozóüzemen kívül üzembe helyeznek egy mobil palackozót is. „Ez lehetõséget ad arra, hogy aki otthon készíti a bort, de palackozásra nincs felkészülve, ne a bort vigye a palackozóhoz, hanem fordítva, ami egy minõségi elõrelépés. Ausztriában, Franciaországban és Németországban is nagy hagyománya van ennek, akár közepes pincészetek is kihasználják ezt a lehetõséget” – hozott nemzetközi példákat Kalocsai László.

Az elõzetes számítások szerint, ha egy termelõ behozza feldolgozásra a szõlõjét, a palackozás munkafolyamatával együtt 80 forintos literenkénti árban jön ki a bor elkészítési költsége.

Ezenfelül fizetni kell a segédanyagokért, vagyis a palackért, a dugóért és a címkéért. Ezek a költségek azonban várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint ha valaki maga szerezné be a segédanyagokat, ugyanis a beszerzõi közösségen keresztül olcsóbb lehet a vásárlás.

A beszerzõi közösség – amelyet egy, a hegyközségi tanács által alapított nonprofit kft. mûködtet – feladata, hogy ellássa a borvidéket a szõlõtermesztéshez, illetve a borászkodáshoz szükséges anyagokkal a növényvédõ szertõl a boroskartonokig. Kalocsai László számításai szerint ez évente félmilliárd forint költségmegtakarítást jelenthet a szõlõsgazdáknak.

Az infrastrukturális és a szervezeti fejlesztéseket is 100 százalékban támogatásból valósítja meg a nonprofit kft.

A Tokaj-Hegyalja térségi fejlesztése projekt keretében végrehajtandó beruházási csomag teljes költségvetése 6,7 milliárd forint.

Ebbe a felsoroltakon kívül beletartozik még egy borvidéki kutatóintézet építése, illetve annak kutatási eszközökkel való felszerelése is.

A hegyközségi tanácsnál szeretnék elérni, hogy a borvidék szereplõinek nemzetközi szinten is versenyképes tudásuk legyen. Kalocsai László szerint a németországi moseli borvidék jó példa arra, hogy a helyi kutatóintézetek mennyire magas szinten képesek segíteni a termelõket, ennek elérése a cél Tokajban is.

Forrás:
agrotrend.hu
http://www.agrotrend.hu