borhamisítás

A fáma szerint a borhamisításból származó nagy jövedelmek miatt nevezték el évtizedekkel ezelõtt a Kecel-Kiskõrös-Soltvadkert által határolt területet „aranyháromszögnek”.

Jó hír, hogy visszaszorult a borhamisítás, rossz, hogy ezzel párhuzamosan nõtt a számla nélküli borkereskedelem. A feketekereskedelem visszaszorítására tett javaslattal egyelõre nem foglalkozik a tárca, a hazai jövedelmezõségi viszonyok miatt azonban a szõlõtermelõknek kecsegtetõ lehet az uniós ültetvénykivágás-támogatása.

Az agrártárca vezetõje napokon belül egyeztet ukrán kollégájával a hamis tokaji ügyében. Bár Gráf József azt megbecsülni sem akarta, mekkora kárt okozhat az ukrán borhamisítás a magyar borászatnak, nagyon kemény fellépést ígér. Az Indexnek azt nyilatkozta: akár Ukrajna majdani EU-csatlakozását is veszélyeztetheti a hamis bor.

Hozzájárult a unió illetékes bizottsága ahhoz, hogy Magyarország 500 ezer hektoliter bort vonhasson ki saját piacáról EU-s krízislepárlási támogatással. Az akció november elsejétõl indulhat. Az agrártárca 400 ezer hektoliter asztali és százezer hektoliter minõségi borra igényelt dotációt a hazai borfelesleg csökkentése érdekében. Az intézkedés alapvetõen a kunsági (alföldi) bortermelõket érinti.

Várhatóan szigorítják az ellenõrzéseket a borászat területén a minõségi borelõállítás feltételeinek javítása érdekében. Szakértõi becslések szerint Magyarországon évente mintegy 1,5 millió hektoliter számlához nem kapcsolódó, azaz számla nélkül forgalomba hozott bor kerül a piacra. Ezért az állam szerény becslések szerint is mintegy 6-7 milliárd forint áfabevételtõl esik el évente.

Ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót Font Sándor, az MDF frakcióvezetõ-helyettese, a parlament mezõgazdasági bizottságának tagja. Arról, a kispincészeteket is érintõ miniszteri szabályozásról van szó, amelynek rendelkezéseit a hatósági engedélyeztetési eljárás során másfél év alatt tudják megvalósítani, viszont a hatóságok már most büntethetnek a hiányok miatt.

2004. augusztus 11-én a HNT sajtótájékoztatót tart a szerdai Lellei Borhét konferenciáján napvilágot látott Országos Borminõsítõ Intézet (OBI) munkatársai által elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban.

A magyar élelmiszereknek – így a boroknak is – csak akkor lehet esélyük az Európai Unió piacán, ha megfelelnek az uniós élelmiszerbiztonsági elõírásoknak. A szigorúbb követelmények alkalmazásával pedig csak jól jár a magyar fogyasztó.