Szüreti ünnepnapok
A jánoshalmi Gazdakör, Gyümölcs- és Szõlõtermesztõk Egyesülete idén is hívja a termelõket és az érdeklõdõket, hogy vegyenek részt a szüreti napok rendezvényein.
A jánoshalmi Gazdakör, Gyümölcs- és Szõlõtermesztõk Egyesülete idén is hívja a termelõket és az érdeklõdõket, hogy vegyenek részt a szüreti napok rendezvényein.
Számos magyarországi településen az egyetlen bevételi forrás a szõlõ és bortermelésbõl származó haszon. A termelés és az értékestés közötti ûr a bormarketing hiányára vezethetõ vissza. Ha a települések, és ezen keresztül a bortermelõk, közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal, lehetõség nyílik a termelõi bemutatkozásra, az adott település, borvidék borainak megismertetésére. A bortermõ települések számára a gazdasági recesszió elleni harcban az egyetlen kitörési pont a fogyasztók közvetlen megszólítása. Erre nyújt kiváló lehetõséget az Elsõ Magyarországi Borfalu. Ez az egyetlen lehetõség az évszázados hagyományokkal rendelkezõ bortermelõ településeknek arra, hogy bemutassák felbecsülhetetlen értékû és egyben egyetlen kincsüket, a borkészítés tudományát. Az Elsõ Magyarországi Borfalu megrendezésével megtesszük az elsõ lépéseket a bormárkák kialakítása felé, a bormarketing fejlesztésének irányába.
Sajtóközlemény
– A borvidéken kialakult helyzet miatt – miszerint mintegy 120 ezer mázsa szõlõ felvásárlása bizonytalanná vált, s még a szerzõdéssel rendelkezõ termelõk sem lehetnek biztosak az árak, illetve a fizetési határidõk tekintetében – a termelõk hetek óta keresik a kiutat, melynek eredményeként tegnap megalakult az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet – mondta el dr. Dula Bence egri hegybíró. A szövetkezet elnöke Krizsai József lett, míg Dula igazgatósági tagként vesz részt a szervezõdés munkájában, mások mellett Bíró Endre és Rabóczki Sándor társaságában.
Új piacokat kellett keresni a messze földön híres kõröshegyi szõlõnek. Kovács Klára hegybírótól tudjuk: míg korábban a BB Rt biztos felvásárló volt, hiszen szinte az összes kõröshegyi szõlõ oda ment, addig mostanra ez a lehetõség megszûnt, s leginkább a kisebb északi parti, valamint az alföldi gazdaságok a vevõk. Amúgy a szüret Kõröshegyen is elkezdõdött, ám a munka dandárja, a környékre jellemzõ olaszrizling szedése csak szeptember legvégén indul.
Néhány korai fajta esetében már csattognak a szüreti metszõollók. A megye több helyén is a létõl duzzadó szemek némi sietségre késztetik a borosgazdákat, akik kirepedéstõl, rohadástól féltik a gyümölcsöt. A keddi becslések szerint idén Baranyában hektáronként átlag 9 tonnás szõlõtermés várható, kevesebb, mint az országos átlag, de több, mint a tavalyi.
A hévízi jubileumi borverseny záró napján hirdették ki az eredményeket, jutalmazva a legkitûnõbbnek találtatott borokat. Molnár Olivér az ötfõs zsûri elnökeként jelentette be, hogy az elmúlt tíz esztendõ legeredményesebb versengése zárult le. A húsz pontos bírálati módszert használók körében tetszést aratott, hogy zömmel a Balaton északi területeire leginkább jellemzõ hegy-leveket kellett kóstolniuk.
A rádi szõlõültetvényeken tegnap megkezdõdött az idei balatoni szüret. Hagyományosan a csabagyöngyét szedik elsõként, amelybõl mintegy 1500 tonna termésre számítanak a szakemberek. A minõség viszont gyengébb a tavalyinál.
Fülünkbe jutott, hogy elmarad a Borfalu. Az esemény szervezõivel beszélve információt kértünk a standok áráról és a kiállítói körrõl, mert a rendezvény honlapját böngészve ezeket nem találtuk meg.
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, azoknak a borászoknak is jár a területalapú támogatás, akik valamilyen okból nem tudnak eleget tenni a kötelezõ törköly beszolgáltatásnak. Erre azért is nagy az esély, mert a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) pályázatára összesen három szeszipari cég jelentkezett, s mindegyik Kelet-Magyarországon található.