Nem csak a betakarításnak, de a jó termés ünnepének is kedvezett az idõjárás a hét végén. Így a szó szoros értelmébennfelhõtlen vigasságban lehetett részük mindazoknak, akik kilátogattak a város fõterére. Ott péntektõl tegnap késõ estignsorjáztak a szüreti napok programjai.
Indulatok helyett a szüretre való felkészülésre és a problémák kezelésére kell koncentrálni – jelentette ki Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fõtitkárhelyettese a borászok múltheti soltvadkerti tanácskozásán.
Szeptember 12-én bezárta kapuit az elsõ magyarországi BORFALU. A négynnap alatt több tízezren voltak kíváncsiak az ország legkülönbözõbbnpontjairól érkezett kistermelõkre és boraikra.
A hazai szõlészet, borászat tõkehiányát jól jellemzi, hogy a hungarikumnak számító tokaji bor népszerûsítésére az elmúlt tíz évben a Hegyalján megtelepedett külföldi befektetõk költötték a legtöbbet.
Szeptember 9-én, csütörtökön nyílik a fõvárosi Felvonulási téren az elsõ magyarországi BORFALU, ahol számosnhazai szõlõ-, és bortermelõ település mutatkozik be boraival és termékeivel. A rendezvény nyitófogadásáranszeptember 8-án este 7 órakor kerül sor, ahol a külföldi nagykövetek és protokoll vendégek mellett ankistermelõk, szõlõsgazdák is képviseltetik magukat. A fogadáson részt vesz Gyurcsány Ferenc sportminiszter,nminiszterelnök-jelölt is.
A jánoshalmi Gazdakör, Gyümölcs- és Szõlõtermesztõk Egyesülete idén is hívja a termelõket és az érdeklõdõket, hogy vegyenek részt a szüreti napok rendezvényein.
Számos magyarországi településen az egyetlen bevételi forrás a szõlõ és bortermelésbõl származó haszon. A termelés és az értékestés közötti ûr a bormarketing hiányára vezethetõ vissza. Ha a települések, és ezen keresztül a bortermelõk, közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal, lehetõség nyílik a termelõi bemutatkozásra, az adott település, borvidék borainak megismertetésére. A bortermõ települések számára a gazdasági recesszió elleni harcban az egyetlen kitörési pont a fogyasztók közvetlen megszólítása. Erre nyújt kiváló lehetõséget az Elsõ Magyarországi Borfalu. Ez az egyetlen lehetõség az évszázados hagyományokkal rendelkezõ bortermelõ településeknek arra, hogy bemutassák felbecsülhetetlen értékû és egyben egyetlen kincsüket, a borkészítés tudományát. Az Elsõ Magyarországi Borfalu megrendezésével megtesszük az elsõ lépéseket a bormárkák kialakítása felé, a bormarketing fejlesztésének irányába.
Sajtóközlemény
– A borvidéken kialakult helyzet miatt – miszerint mintegy 120 ezer mázsa szõlõ felvásárlása bizonytalanná vált, s még a szerzõdéssel rendelkezõ termelõk sem lehetnek biztosak az árak, illetve a fizetési határidõk tekintetében – a termelõk hetek óta keresik a kiutat, melynek eredményeként tegnap megalakult az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet – mondta el dr. Dula Bence egri hegybíró. A szövetkezet elnöke Krizsai József lett, míg Dula igazgatósági tagként vesz részt a szervezõdés munkájában, mások mellett Bíró Endre és Rabóczki Sándor társaságában.
Új piacokat kellett keresni a messze földön híres kõröshegyi szõlõnek. Kovács Klára hegybírótól tudjuk: míg korábban a BB Rt biztos felvásárló volt, hiszen szinte az összes kõröshegyi szõlõ oda ment, addig mostanra ez a lehetõség megszûnt, s leginkább a kisebb északi parti, valamint az alföldi gazdaságok a vevõk. Amúgy a szüret Kõröshegyen is elkezdõdött, ám a munka dandárja, a környékre jellemzõ olaszrizling szedése csak szeptember legvégén indul.
