Nem elég jó bort készíteni, ismerni kell az eladás csínját-bínját is! Ha a magyar bortermelõ talpon akar maradni a hazai piacon, akkor alapvetõen meg kell változnia a piaci gondolkodásának. Ennek a gondolatnak a jegyében rendezett a Mathiász János Borrend és a Duna Borrégió Borút Egyesület A jó bornak is kell cégér! címmel tegnap szakmai konferenciát Kecskeméten, a Hírös Hét Fesztivál részeként.
Megjelent a Balatoni Borvidéki Régió megalakításáról szóló miniszteri rendelet, ami a régiók szempontjából sorrendben a második, és hosszú távon a borvidékek beolvasztását sejteti. A régiók megalakítása elméletben a meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor termelését segíti.
Többhetes vita után, a korábbi politikai megállapodás megváltoztatásával eldõlt, hogy lesznek Magyarországon borrégiók. A napirenden lévõ bortörvény csak a régió definícióját adja meg, így a borvidékek a következõ egy-két évben szövetkezhetnek.
Az új bortörvényhez kapcsolódó módosítások egyeztetésén nem született végleges megállapodás a régiók ügyében – hangsúlyozta lapunknak Horváth Csaba.
Harminchárom településen, több mint 14 ezer taggal, 7815 hektáron az ország legnagyobb történelmi borvidéke a mátraaljai – mondta tegnap dr. Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke. Mint hozzáfûzte: Heves, Pest és Nógrád megyében tevékenykednek.
A hat Balaton környéki borvidék elnökei megállapodtak, hogy létrehozzák a Balaton borrégiót az itteni szõlõkultúra megõrzésére. A Balaton Fejlesztési Tanács projektet készít a régió szõlészetének és borászatának fejlesztésére.
