Régiók válthatják fel a borvidékeket

Új miniszteri rendelet jelent meg és lép életbe két hét múlva a Balatoni borvidéki régió megalakulásáról és szabályozásáról. Az érintett hegyközségek jóváhagyásával a régió felöleli a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai borvidéket, valamint magában foglalja ezen borvidékek településeinek szõlõ-termõhelyi kataszterében az I. és a II. osztályba sorolt területeket és a nyilvántartásba vett pincészeteket.

A rendelet értelmében új ültetvény létesítésekor csak a hektáronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tõkeszámú ültetvény termése használható meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor készítésére. A tõkénkénti rügyterhelés nem lehet több mint 14 rügy négyzetméterenként. A Balatoni borrégió területén elõállított, meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bort „Balaton” vagy „Balatoni” megjelöléssel lehet forgalomba hozni.

A szabályozás azonban nem szól azokról a régi ültetvényekrõl, amelyek tõkeszáma 3300 alatt van, mutatott rá egy hiányosságra Jásdi István. A Magyar Független Szõlõ- és Bortermelõk Országos Szövetségének (Vindependent) elnökét egyébként meglepte a rendelet megjelentetése, azon belül is leginkább a rügyterhelés megfogalmazása. Az ugyanis elmondása szerint azt jelenti, hogy tõkénként több mint öt kilogramm szõlõvel lehet számolni, ami egyet jelent a tömegbortermeléssel, és minden bort, amit a rendeletnek megfelelõ elõírások szerint termeltek, balatoniként lehet értékesíteni.

„Abban lehet bízni, hogy ez a tömegbor márkázható lesz, és akkor könnyebben lehet értékesíteni, és könnyebben lehet marketinget rendelni mellé. Ugyanakkor az is igaz, hogy megteremtõdik a régió legalacsonyabb, tájbor kategóriája is, aminek feladata lehet a felesleg levezetésében is” – tette hozzá a csopaki borász. Jásdi István úgy látja, a rendelet nem írja felül a bortörvényt, annak egy melléklete és az érintett hat borvidék egyetértésével adta ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM).

Jásdit egyébként személyesen nem érinti a rendelet, továbbra is Balatonfüredi-Csopaki hegyvidék elõírásaihoz, és azon belül is saját szigorú termelési szabályaihoz tartja magát. Azt viszont megjegyezte, hogy ez a régiórendelet akkor lesz használható, ha a régión belüli, az egyes hegyvidékekhez, majd azon belül a dûlõkhöz is egyre szigorúbb elõírásokat társítanak, és ezeket a – gyakran önként vállalt – korlátozásokat rendeletben jelenteti meg az FVM, mert akkor mindenkire nézvést, aki egy-egy adott kategóriába tartozó bort akar termelni, kötelezõ lesz a szabályozás.

„A Balatoni borrégió megalakításáról tavaly, a kéknyelûvirágzás idején döntöttek a hegyközségi tanácsok – elevenítette fel a múlt egy szeletkéjét Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára, megjegyezve, hogy célszerû lenne a többi régiót is megalakítani. – A Kunsági, a Csongrádi és Hajós-Bajai borvidéket tömörítõ Duna borrégiót már létrehozták, az errõl szóló FVM rendelet idén februárban jelent meg” – mondta a fõtitkár. Horváth Csaba kérdésünkre, hogy miben látja a régiók értelmét, és azok létrehozása miért jó a borászoknak, azt válaszolta, hogy a borrégiók segítségével meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bort lehet elõállítani, nagyobb tételben is. És ezt a bort a tájbor feletti kategóriában, minõségi borként lehet értékesíteni, kielégítve nagyobb megrendeléseket. Ami feltételezi az apróbb tételek felvásárlását is.

További célként a 24 borvidék csökkentését jelölte meg a HNT fõtitkára, hangsúlyozva, hogy eredetvédett borok lesznek a régiókon belül is, és tovább élnek – legalábbis egy darabig mindenképpen – a jelenlegi borvidékekre vonatkozó szabályok is. A Duna és a Balaton borrégió mellett a jövõben minden bizonnyal megalakul a maradék dél-dunántúli borvidékeket felölelõ Pannon, valamint az Észak-Dunántúli és a Felsõ-Magyarországi régió is.

Forrás:
Deluxe
http://www.deluxe.hu