Vágó István a homoki borokért gitározott

Az a tény, hogy az egyik legnépszerûbb magyar formáció a hazai borokról, “slágergyanús” szerzeményben emlékezik meg, mindenképpen mutatja, hogy borkultúránkban az utóbbi években jelentõs változások történhettek. Az elõítélek azonban tovább élnek, az átlagos magyar fogyasztónak a magyar bor még mindig elsõsorban a nagy történelmi borvidékek –Tokaj, Eger, Villány – italait jelenti. Homokon nem lehet bort termelni, az Alföldön csinált borok vannak – szólnak a sztereotípiák. A tények mást mutatnak. A Duna Borrégió, amely 3 borvidéket, a Csongrádit, a Hajós-Bajait és a Kunságit foglalja magában, Magyarország legnagyobb bortermelõ területe. Igaz ez a termõterület nagyságára és a megtermelt bor mennyiségére is. A minõséggel sincs probléma, hiszen az itt termett borok rendre jól szerepelnek a borversenyeken. A régió legnagyobb elismerése is egyben, hogy 2007-ben Frittmann Jánost az év borászává választották. Mindezek ellenére a Gfk által 2008. szeptemberében készített felmérés azt mutatja, hogy az alföldi régió kedveltsége, és ismertsége kategóriákkal marad el az úgynevezett tradicionális vidékek, Eger, Tokaj és Villány mögött. Pedig az Alföldön megtermelt boroknak kulcsszerepe lehetne a szupermarketek polcain az import, elsõsorban chilei argentin és dél-afrikai márkákkal való versenyben. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy az átlag magyar vásárló, egy palack borért, ha azt saját fogyasztásra veszi, 800 Ft körüli összeget hajlandó áldozni. Kevesen tudják, hogy az Alföldön termelik a hungarikum fajták többségét. A cserszegi fûszeres, a kadarka vagy az Irsai Olivér felfuttatása az egyik komoly lehetõség a magyar borászatban, hiszen a nagy világfajták termelésében a hazai termelõknek, elsõsorban a megtermelt alacsony mennyiség okán nehéz felvenni a versenyt a külföldi nagy borházakkal. Kevesebb esélye lehetne az import boroknak, ha a fogyasztó jobban ismerné, kedvelné ezeket a speciálisan magyar fajtákat. A kedvezõtlen ismertségi pozíciókon csak erõs marketingmunkával lehet változtatni. Az alföldi régió húzó nevei, mint a Frittmann, a Font és a Gál pincészet a borszakma elõtt jól ismertek, és boraik is megtalálhatók már a hiper- és szupermarketek polcain is, de a nagyközönség elõtt még kevésbé népszerûek, bár pozitív tendenciák mindenképpen megfigyelhetõek. Az összefogás és az átgondolt marketingmunka jó példája a nyár elején indult, az AMC és a Bormarketing Np Kft. támogatásával zajló Duna Borok Kertje rendezvénysorozat. Az akció keretei között a három alföldi borvidék, a Kunsági, a Csongrádi és Hajós-Bajai borai és borászatai egy „zászló alatt” mutatkoznak be. A kezdeményezés a hagyományos csatornákat mellõzve, elsõsorban az internetes és közösségi eszközökkel operál. Az eseménysorozat elsõ hadmûveleteként Kökény, az ismert blogger hátán egy webkamerával végigbiciklizte a három régió borászatait, és az akció weboldalán élõ közvetítésekkel jelentkezett. Szintén rendhagyó megoldás volt, a soltvadkerti Cserszegi Fûszeres Országos Borverseny eredményhirdetésének on-line közvetítése, amelyet egy Szabadság-téri vendéglátó helyen követhettek az érdeklõdõk, és egy életét kockáztató motoros futár jóvoltából, az eredményhirdetés után röviddel már a fõvárosi résztvevõk is kóstolhatták a nyertes borokat. Az eseménysorozat az on-line közösségformáláson túl, a borfogyasztást, mint kulturális-közösségi tevékenységet is népszerûsíti. Az egész nyáron át hetente megrendezett borszerdákon, Bornai Tibor vendégei, többek között Somló Tamás és Laár András zenészek, Kürti Sándor a Kürt Rt. alapító-tulajdonosa, Rainer M. János történész, Vajda János filozófus beszélnek a borhoz fûzõdõ személyes élményeikrõl, miközben a régió legjobb pincészeteinek borászai zenei produkciók kíséretében kóstoltatják boraikat a közönséggel. Az új típusú bormarketing célja, a borfajták, pincészetek megismertetése mellet az fogyasztók borozási szokásainak formálása. Az új eszközökkel elsõsorban a fiatalokat célozzák meg, hiszen ennek a korosztálynak már a színvonalas borkultúrával kell találkoznia, ezt kell elsajátítania. A bevezetõben már idézett borsláger is a kultúrált fogyasztás kialakításáról gondolkodik imígyen: “botrány, hogy nem tér ki a Btk. arra, hogy emberiség elleni bûntett a vbk”.

Forrás:
Kecskeméti TV
http://kecskemetitv.hu