Több magyar élelmiszer kerülhet a boltokba

Az egyesület közleményében kiemelte: az 53 szervezet közös munkájával megalkotott rendelet hatályba lépésével az alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban lesznek elérhetõk a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztõk és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelõk körébe, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelõ. További jelentõs változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelõt regisztrálni, valamint a részfeldolgoztatást a kistermelõ bárhol elvégeztetheti a nyomon követhetõség figyelembe vételével.

Az egyesület szerint azonban problémát jelent, hogy a rendeletben új fogalomként megjelenõ kistermelõi vendégasztal az õsszel megszüntetett falusi vendégasztalt pótolja majd. A Védegylet aláhúzta: a két fogalom nem szinonimája egymásnak, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezésébõl. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegû ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történõ bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelõre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelõi státussal és nem is tudják magukat kistermelõként nyilvántartásba vetetni.

A rendelet elkészítésében részt vevõ civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítására – emelte ki a Védegylet a közleményben. A Védegylet közleményében rámutatott: az új rendeletbõl több fontos szabályozás is kimaradt, így például a termelõi pálinka értékesítését továbbra is akadályozza a jövedéki szabályozás, és egy termelõi piac kategória létrehozására is szükség volna. Ezeket a szabályozásokat a jövõben más, magasabb szintû jogszabályokkal kell rendezni a szervezet szerint.

Forrás:
fn.hu
http://www.fn.hu