Más idõ, más szõlõ, más bor

– Mind kiszámíthatatlanabb jelenségeket produkál az idõjárás: nagy forróságok és szárazságok vannak, felborulni látszik az idõjárás megszokott rendje is: lassan-lassan eltûnik a tavasz és az õsz, de legalábbis pár hétre zsugorodik össze, a nyár után szinte beesünk a télbe – emlékeztetett dr. Pók Tamás.

Mindezen jelenségek gátolják a szõlõ életfolyamatait, ami végsõ soron csökkenti a termés mennyiségét és rossz hatással van a minõségre is.

– Lehet védekezni ezek ellen, például öntözéssel, szárazságtûrõ fajták telepítésével, a mûvelési mód változtatásával. Az utóbbi idõben elterjedt a szõlõsorok közti, a talajeróziót gátló füvesítés, illetve a növényzet beszántása helyetti kaszálás. Ez nagy szárazságok idején nem jó megoldás, ajánlott visszatérni a szántáshoz – vélekedett a szakember.

Hozzátette: mindez mélyebben is kihathat az Egri Borvidékre, jelentõsen átalakulhat a fajtaszerkezet, de átértékelõdhetnek a dûlõk is. Például az egyik legértékesebbnek tartott Eged-hegyen a vékonyabb termõréteg miatt jobban kiütköznek a szárazság káros hatásai, így – véli az alelnök – a jobb vízgazdálkodású talajjal bíró dûlõk kedveltebbek lehetnek. Ami pedig a fajtaszerkezetet illeti: a csapadékhiány különösen árthat egyebek között a Hárslevelûnek, a Zenitnek, illetve a Portuguisernek. Ezek helyett jobban elõtérbe kerülhet a Furmint, az Olaszrizling és a Cabernetek, illetve általában a kis fürtû, kis bogyójú fajták.

Persze, pozitív hozadéka is van a klímaváltozásnak: a késõi szüretelésû fajták jobban beérnek, ami viszont segíti a régi magyar szõlõk, így például a Kadarka, a már említett Furmint, a Juhfark, a Kéknyelû térnyerését.

Mire számíthatunk?

– A napjainkban megnyilvánuló klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata várhatóan melegebb, de szélsõségesebb lesz hosszabb szárazságperiódusokkal, heves esõzésekkel. Elõrébb tolódnak a fenofázisok, azaz korábbi lesz a fakadás, virágzás, érés, s lerövidül az optimális szüreti idõszak – hívta fel a figyelmet a várható változásokra dr. Bálo Borbála, az egri Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Rámutatott: várhatóan csökken a talajnedvesség, ami talajtakarást, esetleg öntözést, illetve szárazságtûrõ alanyok telepítését teszi szükségessé. Szavai szerint fokozódik a „talajélet”: csökken a talaj szervesanyag-tartalma.

– Mindez oda vezet, hogy a termés mennyisége, minõsége változhat, miként a borok stílusa is. Például megnõ az alkoholtartalmuk – tette hozzá.

A szakember szerint két szõlõbetegség is nagyobb jelentõséget kaphat az elkövetkezõkben: délnyugatról, a mediterrán területekrõl Szlovénián keresztül északkelet felé halad a kabócák által terjesztett fitoplazma nevû kórokozó. Ennek terjedése a szárazabb, melegebb évjáratokban fokozódhat. A másik kórokozó viszont épp a túlzottan csapadékos idõszakban csap le: ez a feketerothadás, amivel elõször épp tavaly találkozhattak az egri termelõk, amikor is a szokásos 500–600 helyett egy év alatt 1200 milliméter csapadékot mértek a borvidéken.

Forrás:
heol
http://www.heol.hu