Nem kérnek a borzárjegybõl a borászok

Az ügyvezetés közleményében az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslattal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. A szakemberek úgy vélik: a javaslat szakmai szempontból káros. A borzárjegy ugyanis korábban sem töltötte be a tõle vár funkciókat, költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Nem véletlenül született döntés a megszüntetésérõl – áll a közleményben.

A HNT kifejti: a zárjegy újbóli bevezetését javaslók nem tudják, vagy elhallgatják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, és nem a hamisítás elleni küzdelem. E cél borvidéki közösségek általi megvalósítására a minõségtanúsító jegy szolgálhatna. A közlemény szerint a borzárjegynek nincs kapcsolata a termék minõségével, legfeljebb a zárjegy igénylõjének azonosítására alkalmas. Elõállítása pedig lényegesen drágább, mint egy minõségtanúsító jegyé, így alkalmatlan a tévesen neki szánt funkciók tényleges ellátására.

A HNT közölte, a zárjegy bevezetése esetén a borászati vállalkozások döntõ többségét adó kisvállalkozások vélhetõen inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenek majd. Ez pedig ellentétes a vidékfejlesztési célkitûzésekkel. A szakmai szervezet nem tartja véletlennek, hogy az országgyûlés mezõgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén a kormány képviselõje sem értett egyet a – szakmával elõzetesen nem egyeztetett – javaslattal.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor egyetért a szõlõ-bor termékpálya áttekinthetõvé tételét szolgáló szakmailag megalapozott kezdeményezésekkel. Ajánlja például az osztrák rendszer szerinti minõségtanúsító jegyet – kupakba épített ellenõrzõ szám és jel -, amely költséghatékony módon teljesíti az elvárt funkciót. Javasolja továbbá a borellenõrzõ hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatékonyabb együttmûködését, összehangolt ellenõrzését a piaci forgalomban lévõ termékeknél és a külföldrõl bort behozó cégeknél.

A HNT kezdeményezi, hogy legyen ismét hivatalos belföldi forgalmazási statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal belkereskedelmi statisztikája 1989-ben ugyanis megszûnt, s azóta nincs hiteles forrás a fogyasztásról. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelõi befizetéssel finanszírozzák a borellenõrzés rendszerét, miközben a magyar minõsítési díjak magasak, magasabbak, mint például Ausztriában. A HNT ezért javasolja, hogy a hatóságok elõbb használják ki jobban a jelenlegi lehetõségeiket.

Forrás:
hvg.hu
http://hvg.hu