Két újabb borvidéket veszélyeztet a szõlõ aranyszínû sárgaság betegséget okozó fitoplazma
A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szõlõtermesztõk figyelmét a fitoplazma terjesztõjének számító amerikai szõlõkabóca elleni védekezés fontosságára.
A kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében az aranyszínû sárgaság betegséggel fertõzött növényeket, valamint a fertõzési góc körüli 1 kilométeres körzetben található, tünetet mutató tõkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevõ 3 kilométeres biztonsági övezetben (ún. puffer zónában) intenzív felderítés és mintavétel zajlik a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezésére. A védelmi intézkedésekrõl a NÉBIH által kidolgozott FD Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. A hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerûen gazdálkodó termelõk kártalanításra jogosultak.
A szõlõ aranyszínû sárgaság betegséget okozó fitoplazma – a szõlõ esetében – karantén károsító. A szõlõterülettel rendelkezõknek a betegség tüneteinek észlelését jelenteniük kell az illetékes megyei kormányhivatalnak. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelõ növényvédõ szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthetõ fõ vektora, az amerikai szõlõkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, idõben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A szõlõkabóca elõfordulásának nyomon követésére a NÉBIH elõrejelzési rendszert mûködtet, ami a növényvédõ szeres kezelések idõzítését – ezáltal a növény-egészségügyi kockázat csökkentését – is segíti. A védekezéshez állami támogatás igényelhetõ.
Azokon a területeken, ahol nem hajtják végre a szükséges védelmi intézkedéseket, megnõ a fertõzés kockázata. A tõkék 80-100%-a is megfertõzõdhet a fitoplazmával, a fogékony fajták néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Ennek megelõzése, valamint a további terjedés megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a szõlõ- és bortermelõk hatékony együttmûködése a hatósággal.
Hazánkban a NÉBIH a szõlõ aranyszínû sárgaság betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014-2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertõzést. Gyõr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a kórokozót korábban csak erdei iszalag növényekbõl azonosították. Az eddig felderített fertõzések pontszerûek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelõsségteljes termelõi hozzáállásnak köszönhetõen a fertõzés nem terjedt szét. A témában további hasznos információk, valamint a karantén károsítókra vonatkozó bejelentõlapok elérhetõk a NÉBIH honlapján.
Forrás:
édenkert.hu
http://www.edenkert.hu/