Jön az alkoholstratégia

Gyakorlatilag kész van a nemzeti alkoholprogram, és társadalmi egyeztetés elõtt áll – értesült lapunk. Vagyis, immár nem csak egy páratlan szigoráról ismert, a drogfogyasztókat bûnözõként kezelõ, 2020-ra a kábítószerezés teljes felszámolását célzó nemzeti drogstratégiánk van.

Mint az egészségügyi államtitkárság lapunkkal közölte, az õ koordinálásukkal az Országos Addiktológiai Centrum dolgozta ki az alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó, „a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévõ” tervet. „Magyarország számára a legtöbb országénál jelentõsebb terhet jelent az alkohol-fogyasztás, a visszaszorítása érdekében fel kell lépni” – ismerték el érdeklõdésünkre.

Az anyag a „Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018” címet kapta, bár azt ugyan még nem tudni, pontosan mikor kerülhet ki véleményezésre a kormányzati honlapra.

Lapunk még a legfrissebb Globális Drogvizsgálat (a Global Drug Survey) eredményei kapcsán fordult az államtitkársághoz, hiszen a kérdõívet idén elõször magyarok is – viszonylag sokan, több mint 3200-an – kitöltötték. (Összesen 14 országból, több mint 78 ezren adtak válaszokat.)

A riasztó eredmények pedig azt mutatták: hazánkban éppen nem az illegális drogok, hanem az alkohol okozza az erõsebb függõséget, míg a válaszadók 94 százaléka fogyasztott már életében szeszt, „csupán” 54,5 százaléka írta, hogy legalább egyszer használt már illegális drogot.

Ezeknél azonban még beszédesebb, hogy a válaszolók 46 százaléka maga is úgy látta, ivási szokásaival az egészségét kockáztatja – 54 százalékuk nem „aggódott” -, de a kitöltõk 46 százalékával az is elõfordult tavaly, hogy másnaposan ment dolgozni. Ez pedig Írország után a második legnagyobb arány.

Ezek ismeretében érdeklõdtünk arról az egészségügyi államtitkárságnál, nem volna-e indokolt az alkoholizmusra is kidolgozni kormányprogramot; a részletekrõl csak annyit árultak el, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítására a társadalmi-gazdasági élet „számos szektorában zajló, magas szinten koordinált tevékenységgel, a korszerû egészségfejlesztés, az egészséget támogató közpolitika eszköztárát együttesen használva” lehet és kell fellépni.

Azt, hogy pontosan milyen szektorokra gondoltak, és a pálinkafõzés liberalizálása mellett kardoskodó állam mit segít majd ebben a szándékban, nem tudni. „Az államtitkárság mindent elkövet, hogy a problémát a súlyának megfelelõen és szakmailag megalapozott módon kezelje” – szögezték le lapunknak, hozzátéve: a tavaly megalakult Egészségkommunikációs Központ több kampányt is indít hamarosan, amelyek érinteni fogják a túlzott alkoholfogyasztás kérdését is.

Az Egészségügyi Világszervezet 2013-as felmérése is rámutatott: Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít – noha nem mindig lehet pontosan meghatározni az abból fakadó egészségügyi szövõdményeket -, de az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb.

Ezek a statisztika szerint 100 ezer emberbõl 16-20-szal végeznek. Évente 6-7 ezren halnak meg nálunk májzsugorodás miatt – amit közvetlenül az alkohol idéz elõ -, és a hasnyálmirigy-gyulladás is átlagosan 1500 emberrel végez.

Forrás:
Népszava
http://nepszava.hu