Az európai szõlõtermelõk a liberalizáció ellen
Bruno Le Maire francia mezõgazdasági miniszter, az eseményt megnyitó beszédében a HNT közleménye szerint kitért arra, hogy az újratelepítési jogok tervezett eltörlése veszélyezteti az európai és így a francia szõlõtermelõk érdekeit. A telepítési jogok ugyanis a termelés szabályozásának egyedüli elemeként tudják garantálni az európai borpiac egyensúlyának fennmaradását – húzta alá.
A tervezett liberalizáció a tömegtermelés erõsödését, a terroir – az egyes területekre jellemzõ – típusú bortermelés elsorvadását okozná Franciaországban. Beszédében külön kitért Nicolas Sarkozy köztársasági elnök Elzászban tett kijelentésére, miszerint Franciaország határozottan ellenzi a telepítési jogok eltörlését, és a többi bortermelõ tagország csatlakozását kérte.
A francia, spanyol és olasz honatyák és a szakmai szervezetek képviselõi különbözõ valamennyien a telepítési jogok eltörlésének negatív hatásait mutatták be országuk különbözõ borvidékeinek példáján keresztül.
A rendezvényen Font Sándor kifejtette: a probléma túlmutat a szõlõ-bor ágazaton, és felveti annak a kérdést, hogy milyen szerepet szánnak a jövõben az unióban a mezõgazdaságnak, így a szõlõtermesztésnek. Európában, így Magyarországon is a szõlõtermesztés szerepét nem szabad kizárólag versenyképességi szempontból megközelíteni – idézi a magyar politikust a HNT összefoglalója.
A szõlõtermesztésnek vidékfejlesztési, tájépítészeti és foglalkoztatási szerepe is van egy adott területen. A szõlõtermesztés tehát nem csupán versenyképességi kérdés, ugyanakkor viszont a tervezett liberalizációval ez utóbbi szemlélet erõsödne meg.
A szakpolitikus szerint Magyarországnak érdeke a telepítési jogok rendszerének fenntartása. A telepítési jogok eltörlésével ugyanis félõ, hogy pénzügyi befektetõi csoportok a szõlõtermesztésre alkalmatlanabb területeken, tömegborokat elõállító pincészetek hoznak létre. Ezek pedig az európai és magyar családi pincészetek létét veszélyeztetnék.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselõje is a telepítési jogok fenntartása mellett érvelt, ugyanis annak eltörlése megkérdõjelezi a szõlõ-bor ágazatnak az elmúlt húsz év folyamán tett minõségorientált fejlesztését.
A telepítési jogok rendszerének megszüntetésével Magyarországnak vélhetõen meg kellene szüntetnie a több évszázados múltra visszatekintõ ültetvénykataszteri rendszerét is, annak ellenére, hogy ez hosszú idõn keresztül a magyar minõségi bortermelés alapját jelentette. Mindez pedig a tömegtermelésû, termõhelyhez nem kötõdõ borok elõállításához vezetne, és negatívan hatna a szõlõültetvények árára is.
Valamennyi hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szõlõ-bor ágazat különös szerepet tölt be az európai vidékfejlesztési politika rendszerében, és mint ilyennek az egyedi szabályozását a jövõben is fent kell tartani.
A 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás 2015 év végével törölné el közösségi szinten a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítésengedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-ig tarthatják fent nemzeti hatáskörben.
Forrás:
Galamus Csoport
http://galamus.hu