Szõlõ – Kérdések az újratelepítési jogokról

A 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformmal érintett érzékeny kérdések nagy többségét sikerült minden fontos résztvevõ számára megnyugtatóan rendezni. Egy kérdés azonban továbbra is nyitva van, ez a telepítési tilalom, illetve az újratelepítési jogok rendszerének kérdése – mondta Fazekas Sándor.

Az Európai Bizottságnak nagyon részletesen ki kell térnie erre a kérdésre, amikor, várhatóan 2012 végére, elkészíti a 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformról szóló értékelését – tette hozzá.

A miniszter kifejtette: a borreform eredményes szabályozásnak minõsült, jelentõs fejlesztéseket eredményezett és javult a borok minõsége is. Mindennek Magyarországon is kézzelfogható jelei vannak. Gondot jelent azonban, hogy a termõterületek csökkentek, részben a piac hatására is. Emellett több tagállam felvetette a jelenlegi újratelepítési tilalmak feloldását, Magyarország és Ausztria azonban egyetért abban, hogy óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel. A korlátozás feloldása túltermeléshez vezetne, mert a világpiacon jelenleg nincs, és várhatóan egy-két éven belül sem lesz olyan kereslet, amely ezt indokolná. Kitért arra is, az ágazat stabilitása szempontjából nem lenne szerencsés a korábbi önkorlátozó intézkedés után engedélyezni az újratelepítést, mert egyes országokban gyorsabban tudnák azt végrehajtani, és rosszabb minõségû borokat termelnek. A 2012-es jelentés után érdemes lesz átgondolni az ágazat helyzetét – mondta.

Beszédében a miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az uniónak továbbra is a minõséget kell támogatnia a bortermelésben a mennyiség helyett.

A bor hozzátartozik Európa kulturális örökségéhez, ezért a jövõben egyre fontosabbá kell válniuk Európa számára a borpromóciós intézkedéseknek a belsõ piacon és az EU-n kívüli piacokon is. Örvendetes lenne, ha a promóció támogatásának szabályrendszere egyszerûbbé és átláthatóbbá válna, különösen az uniós belsõ piacon – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor és osztrák kollégája hangsúlyozta az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések fontosságát is. A magyar tárcavezetõ szerint különösen az EU-n kívüli országok tekintetében hoztak elõrelépést a borreform intézkedései. Ezek az elõírások feladatot adnak a bortermelõk és a tagállamok számára is, hiszen 2011 decemberéig minden földrajzi árujelzõnek el kell elkészíteni a termékleírását. Ez nem csak teher, de ha jól végzik el, lehetõség is, mert a hatékonyabb közösségi marketingbõl hosszú távon elõnyük származik a termelõknek – mondta a miniszter.

Nikolaus Berlakovich elmondta, Ausztria kis bortermelõ országként csak minõségi termékek révén érhet el sikereket, az eredetmegjelölés ezért különösen fontos az osztrák termelõk számára.

A miniszterek egyetértettek abban is, hogy csökkenteni kell a Közös Agrárpolitikához kapcsolódó adminisztrációs terheket. Fazekas Sándor egy kérdésre válaszolva kijelentette, véleménye szerint az Európai Unió egyes támogatási politikáinak egymástól jól elhatároltaknak kell lenniük, hogy ne gyengítsék egymást. Míg a Közös Agrárpolitika fõ célja az ellátás biztonsága, a borászatban a legfontosabb cél a minõségi bortermelés és a borrégiók támogatása.

A két miniszter kétoldalú tárgyalásain nagy eredményként értékelte a magyar elnökség alatt a Közös Agrárpolitikáról elfogadott miniszteri tanácsi következtetéseket. Megerõsítették, hogy mindkét ország egyértelmûen ellenzi a génmódosított növények termesztésének engedélyezését.

Forrás:
Vállalkozói negyed
http://www.vallalkozoinegyed.hu