Zsugorodó szõlõbirtokok
A legutóbbi összeírás óta 2009-re kilenc százalékkal csökkent Magyarországon a szõlõ termõterülete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a szõlõültetvények által elfoglalt terület 83 ezer 555 hektár volt tavaly. A 22 borvidékhez több mint 76 ezer hektár szõlõ tartozott. A borvidéken kívüli ültetvények száma 2001 óta a harmadával visszaesett. Ezzel szemben a hegyközségi területeken közel 20 százalékos ültetvényszám-növekedés mutatható ki. A legnagyobb ültetvényterület 2001-ben a 10–20 hektáros, nyolc évvel késõbb a fél-egy hektár közötti méretbe tartozott.
A legkiterjedtebb borvidék még mindig a kunsági, annak ellenére, hogy területe négyezer hektárral 24 ezer hektárra csökkent. A második a mátraaljai, a negyedik pedig az egri. Mindkét Heves megyei borvidék nõtt 2001-hez képest, elõbbi 200 hektárral 7 ezer 300-ra, míg az utóbbi ötödével 6 ezer 100 hektárra. A legkisebb borvidék a somlói helyett már a Pannonhalma-sokoróaljai volt, 630 hektárral.
Az átlagos ültetvényterület harmadolódott. Tavaly Eger környékén egy birtok 0,54, Gyöngyös vidékén pedig 0,46 hektáros volt. Ez a tendencia szembemegy az országossal (bár országosan jellemzõ a feldarabolódás), hiszen az átlagos ültetvényméret nyolc év alatt 0,4-rõl 0,65 hektárra nõtt.
A hegyközségi és KSH-adatokból kiderül, a hevesi megyeszékhely környékén a legtöbb birtok (27 százalék) ezer-kétezer négyzetméteres, és 22,5–22,5 százalékuk tartozik a két-három ezer négyzetméteres és az annál nagyobb, de fél hektárnál kisebb kategóriába. Az országos átlagtól kissé több a fél-öt hektár közötti szõlõültetvény, és van egy harminchektáros is. A Mátra lábánál a legtöbb ültetvény (közel harminc százalék) 0,2–0,3 hektáros. A parcellák ötöde tartozik az egy-két ezer négyzetméteres kategóriába. Mindeközben a legnagyobb területet mindkét borvidéken a 0,2–1 hektár közötti birtokok fedik le.
Több száz hektár szõlõterület gondozatlan
A jól kezelt ültetvények száma országosan negyedével nõtt. A rossz állapotú szõlõk azonban még mindig az összterület tizedét tették ki, igaz, részarányuk csökkent a kivágásoknak köszönhetõen. A legjobb állapotban a villányi borvidék szõlõi voltak. Eger környékén 5400, a Mátraalján pedig 6800 hektár volt jól gondozott, további 450 és 380 hektár közepes állapotú. A gondozatlan szõlõk összmérete 250, illetve 160 hektárra rúgott. A hároméves vagy annál fiatalabb ültetvényterületek aránya hatról alig 1,5 százalékra esett vissza. Eger és Tokaj környékén is sok volt az új telepítés. Mindkét megyei borvidéken a jellemzõ kor a 10–19 év volt, míg Eger esetében kétezer hektárt tettek ki a 3–9 éves ültetvények, addig Gyöngyös vidékén sok volt a húsz évnél idõsebb tõke.
Egerben a legtöbb a vörös borszõlõ
Az egri borvidéken a vörösborszõlõ-fajták területe mintegy 17 százalékkal lett több, az egyéb szõlõterületek pedig kevesebb mint a felére mérséklõdtek a 2001. évi felmérés adataihoz képest. Eger vidékén a vörös fajták voltak többségben (3600 hektáron termesztettek ilyeneket, szemben a 2500 hektárnyi fehérrel), míg a Mátraalján 5700 hektáron fehér, míg 1500 hektáron vörös borszõlõ termett. Csemegeszõlõ összesen 91 hektáron volt.
Forrás:
heol.hu
http://heol.hu