Vita a bormarketingrõl

„Tudomásunk és véleményünk szerint ma Magyarországon senki sem rendelkezik megfelelõ bormarketing stratégiával” – írta az MBM szerdai sajtóközleményében, válaszolva az AMC vádjaira, amelyek a szakmai koncepció hiányát kifogásolták az újonnan létrehozott Bormarketing Iroda mûködésében. A borászok jelentõs része ugyanakkor az AMC korábbi gazdálkodásáról sincsen túl jó véleménnyel, így hát mindkét szervezetnek van mit megmagyaráznia.

Nincs pénz a kasszában

A borászok szakmai szervezetei által alapított MBM Kht. a hazai borok belföldi és külföldi népszerûsítésére jött létre tavaly, azonban hatékony mûködését egyelõre számos tényezõ akadályozza. Az eredeti tervek szerint, a szervezet a Gyurcsány-kormány által megszûntetett jövedéki adó helyett létrejött forgalomba-hozatali járulékból származó pénzek felett rendelkezhetne, azonban a bortermelõk ezt a bevételforrást pillanatnyilag még nem biztosítják számára. A fennakadáshoz az Igazságügyi Minisztérium (IM) állásfoglalása vezetett, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalomba-hozatali adót csak akkor lehet bevezetni, ha Brüsszel azt jóváhagyja. A jövedéki adót felváltó elõzetes forgalomba-hozatali járulék ugyanis egyes jogi értelmezések szerint új adónem, a befizetett összeg marketingcélú felhasználása pedig új támogatási formát jelent. Gráf József, földmûvelésügyi miniszter elfogadta az IM álláspontját, ezért inkább nem írta alá a borászok járulékbefizetését szabályozó végrehajtási rendeletet. Így továbbra is üres a közös kassza, a bormarketing pedig még mindig a borászok magánügye.

Lesz stratégia

A Magyar Bormarketing Kht. az emlegetett körülmények miatt nem tett egyelõre túl sok mindent a hazai borászati ágazatért, azonban törekedett arra, hogy kereteket szabjon késõbbi tevékenységeinek. Megalakulása óta, a szervezet rendszeresen taggyûléseknek adott helyet, amelyeken a borágazat legfõbb szereplõi, tulajdonosai megvitatták a szaktárcával folytatott együttmûködés feltételeit, és tárgyaltak a mûködési elvekrõl, amelyek meghatározzák az MBM tevékenységét. Április elsõ felében elkészült az MBM mûködési terve, valamint a részletes nemzeti bormarketing stratégia kidolgozására létrehozott, független szakértõkbõl álló munkacsoport munkarendjére és tagjaira vonatkozó javaslat, amelyet a Kht taggyûlése hamarosan megvitat – derül ki a Bormarketing Iroda sajtóközleményébõl.

A nemzeti bormarketing stratégia tehát úton van, azonban ez közel sem jelenti azt, hogy rövidtávon fellendülés várható a borexport piacon. A több mint egy évtizede tartó exportcsökkenés legújabb tünetei a német és a lengyel piacon voltak érzékelhetõek, ahol 20 illetve közel 50 százalékkal csökkent az értékesítés.

Maradjunk itthon

Varga Bálint, a Varga Pincészet marketingért felelõs vezetõje szerint a magyar borászoknak a belföldi termelésre kell helyezniük a hangsúlyt, ugyanis a magyar bor nemhogy nem népszerû, de többnyire nem is ismert külföldön. A neves bortermelõnek kétségei vannak a külföldi bormarketing tevékenység hatékonysága felõl is, amely szerinte nehezen ellenõrizhetõ és sok esetben túl költséges. Szerinte nem érdemes a hazai borok külföldi promóciójával foglalkozni addig, amíg nincs olyan magyar országimázs kampány, amely megváltoztatja a külföldi fogyasztók viszonyulását a magyar termékekhez.

A borász ehhez példaképpen egy ausztrál bort, a Yellow Tale-t említi, amely az Egyesült Államokban rendkívüli sikert aratott a vásárlók körében. A közepesen jó minõségû bor termelõi, reklámkampányukban Ausztrália különleges jellegzetességeire helyezték a hangsúlyt, nem pedig magára a teremékre.

Egy magyar bortermelõ nehezen vállalhatna fel hasonló stratégiát külföldön, ezért többnyire belföldön értékesít. A hazai legnagyobb forgalmat bonyolító Varga Pincészet így 9,3 millió eladott boros- és pezsgõspalackból, tavaly 8,2 milliót itthon értékesített, ezzel megelõzve a legnagyobb vetélytársaknak számító Egervint és Hungarovint.

Forrás:
Piac és Profit
http://www.piacesprofit.hu