Villányi pálinkával a munkanélküliség ellen
Régi álom vált valóra, amikor a 2006-os Leader-program keretében a dél-baranyai Magyarbólyban megépülhetett a pálinkafõzde, szõlõmagolaj-sajtoló üzem és komposzttelep. A dolog elõzménye Blázsovics Attila polgármester régi vágya volt, aki szerette volna települését a Villány-Siklósi Borút Egyesületben látni. Mivel azonban Magyarbóly a hegyvidék perifériáján helyezkedik el, kénytelenek voltak más megoldást választani a helyi gazdaság fellendítésére.
„Orvos barátommal együtt régóta foglalkoztatott a szõlõmagolaj emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása. Több villányi borászt is felkerestünk, mert szerettünk volna utána járni, hogyan állíthatnánk elõ szõlõmagolajat, a borkészítés melléktermékeibõl. Egy borásznak azonban nincsen ideje például a borseprõ és szõlõmag szétválogatására, ezért kizárólag úgy adták az alapanyagot, ha mindent elviszünk. Elhatároztuk, hogy részletesen kidolgozunk egy minden mellékterméket felhasználó, vidékfejlesztési struktúrát” – meséli a magyarbólyi polgármester.
Tervük sikerült, a Leader-programmal érkezõ francia egyetemi kutatócsoport szerint a magyarbólyi eset iskolapélda a különbözõ ágazatok kistérségi együttmûködésére. A pincészetektõl megveszik a borkészítés melléktermékeit, a pálinkafõzõben felhasználják a törkölyt, a szõlõmagot pedig a sajtoló üzemnek adják tovább. A sajtolás során keletkezõ préselményt fûtésre használják. A pálinkakészítés után megmaradt szõlõhéj feldolgozására komposzttelepet hoztak létre, ahol talajjavító anyag készül.
Bár az összes beruházás magánkézben van, a magyarbólyi önkormányzat nem csak ötletekkel segítette a program sikerét. A Leader-program révén pályázati céljuk megvalósítására nyolcvanöt millió forintot nyertek, amit fõként képzésekre és marketingre használtak fel. A pálinkafõzõ üzem területét a beruházó ingyen kapta meg. A sajtolóüzemet tizenötmillió forintos pályázati forrás igénybevételével egy évtizedek óta növényi olajak sajtolásával foglalkozó helyi vállalkozó építette fel.
A pályázati összeg révén tanulmány készülhetett a törkölypálinka forgalmazásáról, a szõlõmagolajról és a komposztálásról. Megrendelték a termékek népszerûsítését szolgáló reklámanyagokat is. Munkahelyteremtésre harmincmillió jutott, a dolgozók utaztatásának megoldására két cég kapott kilencmilliós támogatást. Az összegbõl három darab, tizenkilenc személyes autóbuszt szereztek be. Jövedéki ügyintézõ képzésre négy fõt iskoláztak be, vállalkozói tanfolyamra pedig olyan helyieket küldtek el, akik késõbb új cégek beindítását segíthetik a kistérségben. A most végzõdõ, gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás képzést tíz fõ kezdhette el. A komposztáláshoz licencet vásároltak, támogatták a pálinkafõzõ üzem felépítését is. Idõközben egy másik pályázaton százharminchatmillió forintot nyertek, foglalkoztatás ösztönzésre. Mindehhez mintegy négyszázmillió forint magántõke társult, amibõl a termelõ üzemek ténylegesen megépülhettek.
Az üzem beindításával a helyi munkanélküliség gyakorlatilag megszûnt. Jelenleg huszonnyolc személyt foglalkoztatnak, korábban közel ennyi volt a Magyarbólyban regisztrált munkanélküliek száma. Most hat fõt tartanak nyilván regisztrált álláskeresõként. A sajtoló és a komposztáló üzem három-három fõt foglalkoztat, a többiek a pálinkafõzõben kaptak munkát. További tíz-tizenkét fõ foglalkoztatását tervezik az értékesítés terén is, májustól tehát már közel negyven fõ jut folyamatosan munkához.
A magyarbólyi fejlesztési terv közel sem itt végzõdik. A helyi üzemek a közeljövõben saját maguk gondoskodnának energiaellátásukról. A megoldás pofonegyszerû: energiaszükségletük felét biogáz-üzemmel fedeznék. A pálinkafõzés során keletkezõ, közel nyolcvanfokos elõpárlat ugyanis kiválóan ég. Ezt használnák az áramfejlesztõket meghajtó dízelmotorok, az üzem mûködéséhez szükséges energia ötven százalékát biztosítva. Az elõkészületeken bõven túl vannak, már az engedélyek beszerzése folyik. A középtávú fejlesztési tervek között gyümölcsültetvények telepítése is szerepel, hiszen a pálinkafõzõ folyamatos mûködtetéséhez jó minõségû nyersanyag kell, nem beszélve arról, hogy a terület megmûvelése újabb munkalehetõséget jelent a környékbelieknek.
A beruházások kivitelezésében helyi kis- és középvállalkozások is részt vettek. A helyi komposzttelepet a szomszédos Lippón biogazdálkodást folytató Agro-Lipo Kft. mûködteti. A szõlõmagolaj-sajtolót szintén helyi vállalkozó üzemelteti. A munkások és a felnõttképzésben résztvevõk fuvarozásáról szintén helyi cég, a Suszter Kft. gondoskodik. A szükséges alapanyagok szállítását a magyarbólyi tüzép biztosítja.
A beruházások a helyi kis- és középvállalkozásokon keresztül így további harmincöt embernek biztosítanak megélhetést. A fejlesztések két páratlan elõnyt is hoztak a magyarbólyi önkormányzatnak. A beruházások megvalósulásával a régióban körülbelül egymilliárd forint jövedéki adó keletkezik, emellett a település körülbelül húszmillió forint iparûzési adóval is számolhat, ami kétszáznegyvenmilliós, éves költségvetésükhöz képest jelentõs összeg.
Bár csak néhány napja kaptak forgalmazási engedélyt a gyümölcspálinkákra, az egyik legrangosabb hazai megmérettetésen máris bemutatkoztak a magyarbólyi papramorgók. Az eredmény: a 2008-as HunDeszt Pálinkaversenyen a benevezett tizenegy magyarbólyi nedûbõl tíz érmes lett. A törköly-készítõk egészen pontosan három arany-, hat ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza.
Forrás:
[origo]
http://www.origo.hu