Versengés a minõsítésért

Az új borreform az unió minden országát egyformán érinti. Mint megírtuk, a minõségi borokat az OEM betûkkel (oltalom alatt álló eredet-megjelölésû bor) jelölik majd a termelõk a palackon. A tájbor megfelelõje az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzésû bor), az asztali bor új neve pedig az FN (földrajzi jelzés nélküli bor) lesz. Ám a borreformnak ez csupán egy kis része, jóval nagyobb feladat a hegyközségek vezetõi számára a kataszteri besorolás. Ezt megerõsítette dr. Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakreferense is, aki a múlt hét közepén járt Szekszárdon, és tartott elõadást a szõlõ- és bortermelõket érintõ idei változásokról. Mint elmondta, csak azt a szõlõt (és az ebbõl készített bort) lehet borvidékiként eladni, mely az I-es és a II-es termõhelyi besorolásban van. Amelyik ebbõl kilóg, arra nem adhat ki a hegyközség származási bizonyítványt. A szekszárdi földhivatalnál az I-es és a II-es minõségi besorolásba csupán a borvidék 12 százaléka, 125 tulajdonos tartozik, míg a III-asba 51,7 százalék, 375 tulajdonossal. Itt nyolc kategóriás besorolással számolnak, és ebben nem áll túl jól a borvidék. – Szerencsére a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) nem ezt veszi alapul – mondta Kelemen Erika, szekszárdi hegybíró -, mert ennek alapján nagyon nagy bajban lennének a borászok. A jelenlegi állapot szerint 40-50 hektárnyi lehet, mely kilóg a kataszterbõl, ezek tulajdonosait értesítik, akik sürgõsen kérhetik az új besorolást. – Bátaszéken ennél kevesebb, 20-30 hektárnyi ültetvénynél kell a kataszteri besorolást kérni – mondta Gelencsér Sándor hegybíró. Ez a felmérés azonban a munkák sorában csak egy, a termékleírás elkészítése már nagyobb feladat. Ez azt jelenti, hogy minden borvidéknek el kell készítenie, hogy a területén milyen fajtákat, mekkora terméshozammal termelheti, hogyan édesítheti a borát a termelõ, hova, mekkora távolságra lehet a szõlõt és bort kiszállítani a borvidékrõl. A termékleírás tehát egy egységes dokumentum, melyhez a késõbbiekben minden termelõnek alkalmazkodnia kell. Amikor a dokumentum összeáll, összehívják a közgyûlést, és a tagok megvitatják, mi maradjon és miben változtassanak. A közgyûlést mind Szekszárdon, mind Bátaszéken a nyári hónapok egyikére tervezik. Kelemen Erika szerint vita várható a tagok között arról, hogy hektáronként mennyi szõlõt lehessen maximálisan termelni, milyen termék kategóriák (vörös, fehér, siller, rosé, késõn szüretelt stb.) maradjanak, hova adható el szõlõ és bor. Ez utóbbi nagyon fontos kérdés, hiszen ha szorosra húzzák a határt, hogy például borvidéken kívüli cég ne használhassa a szekszárdi bor nevet, akkor azzal is számolni kell, hogy a szõlõt sem lehet neki eladni, tehát egy át nem gondolt döntéssel kizárhatják magukat a termelõk a piacról. A tervek szerint minden borvidéken alakul majd egy akkreditált (bejegyzett) borbíráló bizottság, melynek tagjai ellenõrzik a különbözõ minõségi besorolású borokat. Tõlük függetlenül a borminõsítõ intézet tagjai is végeznek szúrópróba-szerû ellenõrzéseket.

Mintát vesznek, mielõtt a piacra kerül a bor

Továbbra is a bor forgalomba hozójának a felelõssége a minta vétele. Nagyobb, 500 hektoliter feletti tétel esetén, valamint OEM jelzéssel ellátott terméknél viszont hatósági mintavétel szükséges, vagyis a hegybíró veszi a hordóból és zárja le a mintát a helyszínen. A mintavételrõl õ készít jegyzõkönyvet, és látja el azonosító számmal. Ha az OEM terméket palackos borként kívánja a termelõ forgalmazni, akkor a minták száma 8, ha folyóborként, akkor 4 is elég. Fontos változás, hogy az OFJ és FN borok mintavételérõl a forgalomba hozónak kell a jegyzõkönyvet elkészítenie, melynek egy példányát csatolni kell a kérelemhez.

Forrás:
Tolnai Népújság Online
http://www.tolnainepujsag.hu