Végkimerülésig tárgyalnak a borreformról

Hosszabb-rövidebb megszakításokkal több mint másfél napja tárgyaltak az EU27-ek mezõgazdasági miniszterei a borreformról, de kedden délutánig még nem voltak jelei az áttörésnek. Az Európai Bizottság és a portugál soros elnökség a délután folyamán alig több mint 24 órán belül már a második kompromisszumos javaslatot terjesztette a delegációk elé, hogy aztán szerdára virradóra megpróbálja dûlõre vinni a dolgot. A miniszterek a tanácsülés hétfõ reggeli kezdete óta több hullámban foglalkoztak a témával: elõször rögtön hétfõ reggel, közvetlenül az elnökségi kompromisszumos javaslat kiosztását követõen, majd este 6 órától, amikor is a Bizottság és az elnökség egyenként leült azzal a 17 országgal, amelyeket leginkább érint a reform. Gráf József , az agrártárca vezetõje este 10 óra körül került sorra és körülbelül 20 percet kapott érvei elmondására. Kedden az ugyancsak bonyolult halászati témakör megvitatását követõen csak délután feszültek neki újra a témának a delegációk.

Annyi bizonyos, hogy miután a szakértõk elõzõleg minden további technikai kérdésben megállapodtak már, a miniszterekre már „csak” a borreform három különösen fogós kérdésének megoldása várt. Ezek: az ültetvénytelepítési jogok 2014-tõl történõ tervezett eltörlése, a bor alkoholtartalmának cukor és sûrített must hozzáadásával történõ növelése (amit az eredeti bizottsági javaslat eltörölne) és az úgynevezett nemzeti borítékok ügye, vagyis az, hogy a tagállamok mennyi forrás fölött rendelkezhetnek majd és mire költhetik a pénzt.

Az elnökség által hétfõn reggel elõterjesztett kompromisszumos javaslat ugyan fenntartotta azt az elképzelést, hogy az ültetvénytelepítési jogokra vonatkozó korlátozásokat 2014. január 1-tõl oldják fel, ugyanakkor lehetõséget adott volna arra, hogy regionális szinten 2015-ig késleltessék a liberalizációt. Úgy tudni, hogy „a minél késõbb, annál jobb” megközelítésben érdekelt magyar delegáció számára ez már nem lenne rossz eredmény, de elsõsorban Németország és néhány más tagállam is azt szeretné, ha a reform nem döntene most a korlátozás megszüntetésérõl, hanem ehelyett az Európai Bizottság 2013-ban közzéteendõ hatáselemzésének fényében akkor térnének vissza a kérdésre.

A szárazcukrozás gyakorlatát a hétfõn elõterjesztett kompromisszumos javaslat nem szüntetné meg, viszont a megengedett 2 százalékos határát (a C-zónába tartozó Magyarországon ez a határ) a 2008-2009-es évben elõbb 1,5%-ra, majd a következõ évben, tehát 2010-zel bezárólag 1%-ra csökkentené, idõjárástól függõen lehetõséget adva egyúttal a fél százalékos kiegészítésre. Ez bár nem ideális, de már Magyarország számára is vállalhatóbb megoldás, amely kezdettõl fogva ellenezte a cukorhozzáadás lehetõségének eltörlését.

Ami a nemzeti borítékokat, vagyis az egyes tagállamoknak juttatandó támogatási keretet illeti, információink szerint továbbra sincs közeledés abban a kérdésben, hogy milyen módszerrel számolják ki a jogosultság mértékét (az új tagállamok szerényebb mértékben vennék figyelembe az úgynevezett történelmi bázist, azaz a múltban kifizetett támogatások mértékét, mint a Bizottság és sok régi tagállam). Magyar szempontból kedvezõ elmozdulás ugyanakkor az a tény, hogy a Bizottság által a pénzek felhasználhatóságába beépített kritériumok (például az a kitétel, hogy a tagállamoknak a boríték tartalmának 15-20%-át kötelezõen termékpromócióra kell fordítaniuk) már kevésbé kötöttek és új jogcímekre, így technológiai fejlesztésekre is fel lehet majd használni a pénzeket.

Forrás:
BruxInfo
http://www.bruxinfo.hu