Új és megújuló borrégiók rendezik át a világ borpiacát
Összesen mintegy 281 millió hektoliter bort állítottak elõ a világ bortermelõi 2013-ban. Ezzel a nemzetközi bortermelés volumene újra a 2006-os szintre emelkedett, a 2004-es rekord mennyiséget is megközelítve – derül ki az International Organization of Wines legfrissebb jelentésébõl. Ugyanakkor a nemzetközi szakmai szervezet adatai szerint a termelés felfutásával párhuzamosan a világpiaci verseny is tovább erõsödött. Ugyanis a világ borfogyasztása huzamosabb ideje nem haladta meg az évi 240-250 millió hektolitert.
„A bortermelõ országok ranglistáját hosszú évek óta Olaszország, Franciaország és Spanyolország vezetik. Azonban szembetûnõ, hogy egyes országok a kiélezõdött verseny mellett is évrõl-évre képesek növelni borexportjukat” – fejtette ki dr. Lukácsy György, a Corvinus Egyetem adjunktusa. A szõlészeti szakember szerint a feltörekvõ termelõ országok közül a nemzetközi ranglista 15. pozícióját elfoglaló Új-Zélandot azért érdemes kiemelni, mert a távoli szigetországban korábban szinte egyátalán nem volt hagyománya a bortermelésnek. A 7. helyén álló Chile pedig olyan, komoly bortermelési tradíciókkal rendelkezõ ország, amely hosszú hanyatlás után tudott új fejlõdési pályára állni, és egyre komolyabb pozíciókat kivívni magának a világpiacon.
Új-Zélandon a szõlõ- és borágazat fejlõdése csak az utóbbi 20 évben gyorsult fel, ennek ellenére a Marlborough-völgybõl származó Sauvignon mára képes volt világhírre szert tenni. Az új-zélandi borok zászlóshajójának is emlegetett borfajtának köszönhetõen a szigetország mostanra a világ szõlõ- és bortermelésének kicsi, de fontos szereplõjévé vált, borexportjának értéke pedig tavaly már mintegy 1,2 milliárd dollár volt.
Más a helyzet Chilében, amely már a XX. század elején is fontos szereplõje volt a világ borpiacának. Azonban a múlt század közepén bevezetett, és több mint négy évtizeden keresztül hatályban tartott szõlõtelepítési tilalom óriási visszaesést eredményezett a dél-amerikai ország borágazatában. „Ezt követõen viszont a szektor megújítása olyan jól sikerült, hogy a borexportból származó bevétel az elmúlt két évtizedben hússzorosára emelkedett, és ma már eléri az évi 1,4 milliárd dollárt. A chilei Cabernet Sauvignon világszerte ismert termék a borpiacon, amely vezetõ márkaként képviseli a chilei borokat szerte a nemzetközi piacon” – mondta dr. Lukácsy György.
Vannak jó példák nagy tradícióval rendelkezõ borvidékek sikeres „feltámasztására” Európában is. Így például a franciaországi Elzász a viharos történelmi események miatt tûnt el hosszú idõre a világ bortérképérõl. Azonban azt követõen, hogy Elzászt 1975-ben zárt borvidékké nyilvánították, a borágazat gyors fejlõdésnek indult. Ma pedig az alig 15 ezer hektáros kiterjedésû elzászi borvidék – elsõsorban a rajnai rizling sikerének köszönhetõen – már évi több mint 500 millió eurós árbevételt ér el palackozott borok értékesítésébõl.
Szintén folyamatos megújulásának köszönheti jelenlegi elõkelõ pozícióját a világ legismertebb prémium borrégiói között a Champagne-i borvidék. A 34 ezer hektár termõterületet lefedõ borvidéken évente mintegy 300 millió palack bort és pezsgõt állítanak elõ, 2013-ban nem kevesebb mint 4,4 milliárd eurós bevételt érve el, amelybõl az export 2,2 milliárd eurót tett ki.
„A négy, eltérõ adottságokkal és múlttal rendelkezõ ország, illetve régió sikerében közös pont a szigorú sztenderdek bevezetése a szõlõtermesztés és bortermelés területén. A minõségi termelés mellett történõ elkötelezõdés mellett mindhárom helyen megtalálták azokat a szõlõ- és borfajtákat, amelyek a nemzetközi piacokon sikeres lehetnek, s az érintett országok, illetve régiók teljes borágazatára képesek húzóerõt gyakorolni. Emellett komoly erõfeszítések történtek a márkaépítés érdekében is” – hangsúlyozta Tombor András, a Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottságának elnöke. A cégvezetõ kifejtette: a sikeres külföldi példák kiértékelése és a megfelelõ következtetések levonása a magyar borok piaci sikere szempontjából is kulcsfontosságú. A magyarországi borvidékek közül Tokaj-Hegyalja rendelkezik a legkülönlegesebb – geológiai és éghajlati – adottságokkal. Itt találhatóak meg azok a feltételek, amelyek egy borvidéket feljogosíthatnak arra, hogy a világ legelismertebb prémium borvidékei közé emelkedjen. Így a tokaji bor lehet az, amely megmutathatja a magyar borok értékeit a nagyvilág borpiacán.
Ezt ismerte fel a kormány a Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával, valamint a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításával. A program komplex módon, az alábbi fontos területekre koncentrál: szõlõtermesztés és borkészítés szabályozása; magas minõségû alapanyagok biztosítása, amelynek elsõ lépése a termõhely-potenciál felmérése; borászati technológia fejlesztése; valamint a világpiacon is eredményes és hosszú távú Tokaj-brand felépítése.
„Amikor a nemzetközi piacokon a tokaji borokról van szó, valójában az összes magyar bor jövõjérõl beszélünk. Tokaj-Hegyalja fejlesztésének olyan nemzetközi sikertörténetet kell eredményeznie, amelybõl aztán a teljes magyar borágazat profitálhat” – emelte ki Tombor András. A felügyelõbizottság elnöke hozzátette: a cél, hogy a Tokaji Borvidék 10 éven belül a világ elismert prémium bortermelõ vidékei közé emelkedjen; elsõ számú nemzeti brandként képviselve Magyarországot a nemzetközi piacokon, és az egész magyar borágazat számára kiugrási lehetõséget kínálva.
Ország / Bortermelés 2009-ben (millió hl) / Bortermelés 2013-ban (millió hl) 2013-as helyezés a világranglistán* / 2013-as exportbevétel (millió dollár)**
Olaszország / 47,31 / 44,9 / 1. / 6580
Franciaország / 46,27 / 44,08 / 2. / 9800
Spanyolország / 36,09 / 40 / 3. / 3330
Chile / 10,01 / 12,82 / 7. / 1400
Magyarország / 3,2 / 2,62 / 14. / 97
Új-Zéland / 2,05 / 2,48 / 15. / 1200
Forrás: International Organization of Wines
* elõzetes adatok
** TK gyûjtés