TÖRVÉNYMODOSÍTÁS – Kevesebb hegyközség marad a mostaninál

A balatoni turisztikai pályázatok felfüggesztését kezdeményezte a területfejlesztési miniszternél Jásdi István, a Magyar Független Szõlõ- és Bortermelõk Országos Szövetségének elnöke. – A régióban hat történelmi borvidék található, ahol a Balaton Fejlesztési Tanács programja szerint is fontos a borturizmus fejlesztése. A térségben kiírt turisztikai pályázatokon mégsem lehet erre a célra uniós pénzeket nyerni – mondta az elnök. Állítja: versenyhátrányba kerülnek, ha elesnek az uniós támogatási lehetõségektõl.

A pályázati kiírások elõkészítésében részt vevõ Balaton Fejlesztési Tanács a tó környéki borászok összefogását hiányolja. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal közösen ezért döntöttek úgy, nem szerepeltetik az idei regionális turisztikai kiírásokban a borturizmus fejlesztését. – A pályázati kiírások túlmutatnak a pincefejlesztéseken, 50-80 millió forint alatti tervek nem is támogathatók. Ehhez összefogott, nagy projektre lenne szükség – mondta Fekete Páris Judit, aki utalt arra is: a balatoni borászok számára lesznek még lehetõségek, ehhez azonban közös, jó ötletek kellenek.

November végére várható az új hegyközségi törvény elfogadása. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára azt mondta lapunknak: – Ötszázról ezer négyzetméterre emelkedik az árutermelõi és a kötelezõ hegyközségi tagsági határ. Az önálló hegyközség-alapítást pedig a jelenlegi ötven helyett ötszáz hektárhoz köti a tervezet.

– Nagyon rossz az anyagi helyzete a hegyközségeknek – mondta Mészáros Lászlóné, a balatonboglári hegyközségi tanács titkára; szerinte ezután sem lesznek alacsonyabbak a mûködési költségek, és maga az átalakítás is komoly pénzbe fog kerülni. – Több éve készül a törvénytervezet, és tõlünk meg azt várják, hogy egy-két hónap alatt hajtsuk végre az összevonásokat. Az, hogy a végrehajthatóság érdekében különbözõ szankciókat épít a tervezetbe a törvényalkotó, még elfogadható. De az, hogy borvidéki besorolás visszavonásával fenyegetnek – ami azt jelentené, hogy a területen termelt szõlõbõl készült bor csak asztali minõsítést kaphat – szerintem nem erkölcsös. Különösen akkor, amikor hegyközségek tekintetében egy alulról szervezõdõ érdekképviseleti szervezetként beszélünk.

– Nagyon sok hegyközség ellehetetlenedését eredményezte a csökkenõ állami támogatás – vélekedett Buzássy László balatonlellei hegybíró. – Jelenleg a terület és taglétszám alapján kapják a hegyközségek az állami támogatást. Ez azért rossz, mert egyforma elbírálás alá esünk olyan hegyközségekkel, amelyek soha nem lépnek ki a piacra: kis területen, felduzzasztott taglétszámmal mûködnek, és közben bort, szõlõt nem is, vagy csak elenyészõ mértékben értékesítenek.

Demokratikus megoldás az volna – tette hozzá –, ha kimondanák, hogy bizonyos területhatár alatt nem adnak állami támogatást. Ha meg tud állni a lábán a kisebb hegyközség, tegye, ha meg nem, úgyis megkeresik azt, akivel önként szövetkeznek.

Forrás:
Sonline.hu
http://www.sonline.hu