Építik az erõmûvet Szerencsen

A Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó BHD Hõerõmû Zrt. a szükséges engedélyek birtokában október 15-én megkezdte az elsõ szerencsi szalmatüzelésû biomassza-erõmû [1] kivitelezését. A tokaji bortermelõket tömörítõ Tokaj Renaissance Egyesület korábban aláírásgyûjtésbe kezdett a beruházás ellen [2], és levelet írt a világörökségi minõsítéseket kezelõ, párizsi székhelyû UNESCO-nak is az ügyben. A tiltakozáshoz csatlakozott a Tokaji Bormívelõk Egyesülete és a Tokaji Borút Egyesület is.

A szalmatüzelésû erõmû megépítése ellen foglalt állást Sólyom László köztársasági elnök is, aki közelmúltbéli zempléni országjárása során [3] úgy fogalmazott, a beruházás csak szabályozási hiányosságok miatt kaphatott zöld utat, és bírálta a szerencsi önkormányzat eljárását az ügyben. A helyszínen azonban nem a szerencsi erõmûnek kijelölt területen, hanem az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározó vízerõmû [4] környékén sétált. Borászok és környezetvédõ szervezetek reményei szerint Tokaj lehet az új Zengõ [5], ahol a köztársasági elnök gesztusértékû látogatása megakadályozza a környezetpusztító nagyberuházásokat.

A szerencsi szalmatüzelésû erõmûvet építõ BHD Hõerõmû Zrt. viszont alaptalannak tartja a borászati egyesületek aggodalmait, és megtévesztõnek a tiltakozások alapjául szolgáló érveket. Közleményük szerint az erõmû kialakítása a Világörökségi Tervtanács véleményének figyelembe vételével történt, ennek eredményeképpen a létesítmény a 37-es úttól az eredeti terveknél távolabbra, a kazánházak pedig 6,5 méter mélyre kerültek, továbbá dombosítással és fásítással biztosítják, hogy az erõmû illeszkedjen a tájba. Az erõmû miatt óránként kevesebb, mint egy kamion fog érkezni Tokaj felõl, a kibocsátás pedig nem gyakorol majd hatást a Tokaji borvidék mikroklímájára, állítják.

A beruházó szerint a 40 milliárd forintból épülõ létesítmény 133 embernek ad majd munkát a helyszínen, és „több ezer mezõgazdaságban dolgozónak biztosít jobb megélhetést, összesen 3 milliárd forint többletjövedelem formájában”. Az EU tagországok megújuló enerigatermelés növelésére vonatkozó vállalásai eredményeképpen sok ilyen erõmû fog létesülni Közép- és Kelet-Európában – hangoztatja a BHD Hõerõmû Zrt., amely több, ugyancsak biomassza-erõmûvek építését tervezõ céggel együtt tagja a tavaly alakult, Magda Sándor az MSZP-s országgyûlési képviselõ által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövetségnek.

Az egyik Aranyos-völgyi szivattyús energiatározót tervezõ vállalkozás, a SZET Kft. tulajdonosai szintén ebbe az érdekeltségi körbe tartoznak, a vállalkozás székhelye a BHD Zrt.-hez hasonlóan azonos a Hujber Ottó által elnökölt Intertraverz Zrt. székhelyével. A közelmúltban Medgyessy Péter is megjelent egy erõmûcéggel a zempléni térségben: a volt miniszterelnök tízszázalékos tulajdonosa a Mádra bejegyzett Zempléni Villamosenergia Termelõ Zrt.-nek. A 100 millió forintos alaptõkéjû vállalkozás tevékenységérõl még semmi nem került nyilvánosságra.

A borászok és a helyi zöld szervezetek nem hisznek a tervezett beruházások környezetbarát voltában. Szerintük a zempléni térség válaszút elé érkezett, a kérdés az, hogy Magyarország egyik legérintetlenebb régiója a természetromboló iparosodás útjára lép, vagy természeti értékeibõl, a tájat fejlesztve próbál megélni. Az elsõ szalmatüzelésû erõmû ellen november 3-ra tüntetést szerveznek Szerencsen, és egy környezetvédõ szervezet értesülése szerint néhány héten belül az UNESCO szakértõi is a helyszínen tájékozódnak majd a zempléni beruházásokról.

A cikkben hivatkozott linkek:

[1] http://index.hu/gazdasag/magyar/szrnc070911/

[2] http://index.hu/gazdasag/magyar/tkj070904/

[3] http://index.hu/politika/belfold/solyom7848/

[4] http://index.hu/politika/belfold/szet8700/

[5] http://index.hu/gazdasag/magyar/tkj070925/

Forrás:
Index
http://www.index.hu