Tokaji Borvidéki Emlékpark és Szoboravató
Szeretnénk a helyi embereknek és az idelátogatóknak a figyelmét felhívni arra, hogy a borvidék elmúlt 500 évének kik voltak a meghatározó gondolkodói, szellemi és gyakorlati építõi. Terveink szerint az emlékparkba szobrokat és dombormûveket fogunk felállítani minden évben egyet-egyet.
Az emlékparkban elsõként annak a Dr. Szabó Józsefnek a mellszobrát avattuk fel 2015. szeptember 18-án a tokaji Paulay Ede Színház udvarán kialakított parkban, aki 150 évvel ezelõtt megrajzolta Tokaj-Hegyalja elsõ földtani térképét, mely térkép az 1867-ben négy nyelven megjelent Tokaj-Hegyaljai Album mellékleteként szolgált.
Az eseményen beszédet tartott Demeter Zoltán borász, a Tokaj Alapítvány életre hívója, Posta György Tokaj város polgármestere – a szobor felavatója, illetve Dr. Kecskeméti Tibor geológus, a Magyar Természettudományi Múzeum címzetes fõigazgató-helyettese – Dr. Szabó József méltatója. A szobrot Illyés Antal szobrászmûvész készítette el.
A szoboravatást és az azt követõ fogadást megtisztelte jelenlétével Georg Riedel úr, a Riedel pohárgyár tulajdonosa, aki aznap hivatalosan bemutatta a borvidéken az új fejlesztésû Riedel Tokaji Furmint poharat. Történelmi pillanatként éljük meg, hogy a szoboravatás során már ezt az új poharat tarthattuk a kezünkben.
A fogadáson bemutatta borait az Áts Pince, a Tokaj Oremus, a Royal-Tokaji Borászat, a Sauska Pincészet, a Tokaj-Hétszõlõ és a Tokaj Nobilis.
A gasztronómiát az encsi Anyukám Mondta Étterem képviselte.
Az Emlékpark támogatói: Tokaj Város Önkormányzata, Nemzeti Együttmûködési Alap, Tokaj.hu, Dr. Holló Leleszi Ernõ, Papp Tibor és Demeter Zoltán.
[tn_2_bal.jpg] SZABÓ JÓZSEF (1822−1894)
Szabó József a magyar geológia, azon belül is az ásvány- és kõzettan világhírû professzora. Tanulmányait a Pesti Egyetemen kezdte meg, ahol jogi és filozófiai tanulmányokat folyatott. Ezt követõen tanulmányait Selmecbányán, a Bányászati Akadémián folytatta, majd ott szerzett bányamérnöki diplomát kiváló minõsítéssel. 1848-ban politikai szerepet vállalt, ugyanis Kossuth Lajos minisztériumában dolgozott tisztviselõként, majd a szabadságharc folyamán Pest vármegye, − a lõporgyártáshoz nélkülözhetetlen −, salétromügyi fõfelügyelõjeként dolgozott.
A szabadságharc leverését követõen kezdte meg tudományos munkásságát. 1862-tõl kezdve oktatott ásvány- és kõzettant a Pesti Egyetemen. Kevésbé ismert Szabó József hegyaljai kötõdése. Ugyanis egyik fõ kutatási területe a harmadidõszaki (miocén, pliocén) vulkáni tevékenység tanulmányozása volt a Kárpát-medencében, amelybe szorosan illeszkedett az Eperjes-Tokaji (ma Zempléni)-hegység kialakulása. Szabó József ennek a tudományos érdeklõdésnek köszönhetõen került közelebbi ismeretségbe a Tokaj-hegyaljai borokkal. 1867-ben társszerzõje, illetve társszerkesztõje volt a Pesten, Emich Gusztáv nyomdájában kiadott Tokaj-Hegyalja címû albumnak, amelyben hosszú és részletes tanulmányt szentelt a borvidék földtani viszonyainak. Sõt õ készítette el a borvidék elsõ, minden tudományos igényt kielégítõ földtani térképét is. (Szerzõ- és szerkesztõtársa Török István volt.). A kötet egyébiránt az 1857-ben életre hívott Tokaj-Hegyaljai Bormívelõ Egyesület felkérésére született meg.
Szabó József földtanászok több generációját nevelte ki a Pesti Egyetemen, melynek rövid ideig 1883−1884 között a rektora volt. Kimagasló kutatási eredményeinek köszönhetõen az 1858. évben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává, majd az 1867. évben a rendes taggá választották. 1888-tól haláláig a Magyar Tudományos Akadémia igazgatói tisztét töltötte be.