Tanultunk a Balatoni fiaskóból(Avagy Tokajt megkerülni lehetetlen)

A tanács bölcs elõrelátással támogatta a zsinagóga felújítását, a színház létesítését, a Tourinform Iroda, mint a helyi-térségi desztinációs központ felépítését, és minden erõfeszítést megtett a Patkó bánya fejlesztésére is. S máig vannak olyan projektek amelyek a vonzerõt erõsíthetik az egész Hegyalján. Szûklátókörûségre vall, aki vitatja Debreczeni Ember András református prédikátor XVIII. században megfogalmazott elbeszélõ költeményét,, mely szerint „Ezen Hegyaljának Tokaj az czimere, Hegyaljai bornak ugyan hoppmestere, Minden országoknál mappán van a neve, Ki magyar bort iszik Tokajt említ erre.” Vagyis Tokaj a borvidék szimbolikus és regionális idegenforgalmi központja.

Ebbõl következõen a vonzerõk fejlesztésével sem lehet tovább leállni, annak érdekében, hogy a hazai és külföldi vendégek egyáltalán Tokaj-hegyalját útba ejtsék.

Ezért a város nagy erõkkel készül az új pályázati kiírásokra beadható projektek elkészítésével.

Vagyis rehabilitálni kell belváros azon részeit, amelyek kimaradtak a ’90-es évek fejlesztéseibõl (sajnos itt a 300 millió Ft-keret szerény, különösen akkor, amikor az elsõ pénzügyi ciklusban hasonló nagyságú települések 800 millió Ft-t kaptak), fel kell újítani az INTERREG program keretében a város tulajdonában álló – legõsibb (barokk) mûemlékünket, az Ortodox templomot, amit az orosz és a görög ortodox diaszpóra is egyöntetûen magénak tekint. Funkcióját egy dél szlovákiai várossal ki is dolgoztuk. Elengedhetetlen, egyben statikai kényszer is, a színház melletti kiüresített épületben a nemzetközi borászati világörökségi borvidékek interaktív bemutató központjának a felépítése, amelyben az a csodálatos, hogy a hét európai borvidék Tokajt tisztelte meg – a franciák vicsorgása ellenére is – ennek a nagyhírû létesítménynek a felépítésével. Tehát a Tokaji bornak mégis van varázsa, vagy jól adtuk el a programot. Nem lesz ember fia, aki erre jár, hogy ne akarná Európa hét világörökségi borvidékét részletesen, az interaktív eszközök igénybevételével együttesen megismerni, összehasonlítani akár a tokajival, a javunkra. Ebbõl a borvidék csaknem minden borászata profitálhat és markánsabb nevet szerezhet magának az ínyencek és a z átlag fogyasztók között.

Minden bizonnyal aki eljön Hegaljára, az nem hagyja ki Tokaj megtekintését, és ha itt ömlenek rá a látványosságok, akkor ezt meg is kívánja tekinteni- és kedvet kap magához az egész borvidékhez is.

Hiszem azt, hogy a külföldiek nem sokat tudnak Tokaj-hegyaljáról, sajnos még borászati berkekben sem, ez ma nem újság! De ha ezek a létesítmények megvalósulnak akkor rést nyitottunk a borvidékre, hogy valójában itt nem csak Tokajjal kell megismerkedni, az esszenciával, hanem magával a 27 településsel.

Le kell számolni azokkal a korábban ránk maradt marketing eszközökkel és látványossági elemekkel, amelyet még máig is sokan a múlt kliséjébõl táplálkoznak. Higgye el a nyájas olvasó, hogy Tokaj-hegyaljára fõleg a borért, az érintetlen természetért és a mûvészetekért jönnek a hazai és – fõleg – a külföldi turisták. Várat láthatnak bárhol Európában, akár jobb állapotút is, mint ami ezen a vidéken fellelhetõ, könyvtárat vagy levéltárat is minden megyében és minden országban is lehet találni, talán híresebb könyv és iratállománnyal, mint Hegyalján. Bár távol áll tõlem a saját értékeink megsértése, vagy lebecsülése! De nem biztos, hogy talál Európában érintetlen természetet, vagy az Isteni mannát, a Tokaji Aszút és Esszenciát, stb.

Vagyis vitathatatlan, hogy – többek között – kezd lejárni a gyógyfürdõk ideje, – mint az a balatoni cikkbõl is jól kiolvasható – amit a szakemberek, már évekkel ezelõtt megjósoltak Magyarországnak, mert ezt a környezetünkben a szomszédos államok is már felismerték. S, ma már a gyógy-fürdõ nem is látványosság, Magyarországon 30 – 60 km-nyi távolságra találni egyet – egyet. Igazából nem is jelentenek teljes napos és tartós szórakozást.

Ezért Tokajt – mindenképpen – célszerû elfogadni Hegyalja idegenforgalmi hídfõállásának, amirõl a Regionális Területfejlesztési Tanács azáltal is gondoskodott, hiszen egy két év alatt lehetõvé tette – a látványosságok mellett – három nívós szálloda felépítését is. De, mint a szakemberek a Balaton tapasztalataiból leszûrték, a szálloda ma már nem sokat jelent látványelemek nélkül. Ha azok a vonzerõbeli fejlesztések megvalósulnak, amire már a kivitelezõink is meg vannak, és kiegészülnek azokkal, amelyeket az imént felsoroltam, akkor Tokaj nem egy – egynapos turisztikai látványosság lesz, hanem egy hosszabb idõre idecsalogató város, amely önmaga tárja fel a környék városainak és falvainak az értékét, és változtat az egy-két napos turizmusból, egyhetes turizmust.

Forrás:
ÖS
http://onkormanyzat.mti.hu