Szõlõsivataggá válik Magyarország?

Ha az uniós borreformot az eredeti tervek szerint hajtanák végre, akkor az ország szinte teljes – mintegy 80 ezer hektáros – szõlõterületét felszámolhatják, s csak néhány szigetszerû oázisban termelnének szõlõt. A hektáronkénti 8 ezer eurós (kétmillió forintos) kivágási támogatás olyan csáberõ, aminek aligha tudnak ellenállni a gazdák. Eddig 30-50 hektáron volt kifizetõdõ a szõlõtermelés, a kivágásért kapott 60-100 millió forint viszont bõven kárpótolja a rosszabb években 50 forintos nagybani borárakat.

A borreform a kommersz és olcsó világborok kedvelõi számára ígér maradéktalanul jót, hiszen megnyílhat a piac a harmadik országok – ha nem is rossz minõségû, de semmi különlegeset nem tartalmazó – borai számára. Válogathat majd a chilei, új-zélandi, ausztrál, dél-afrikai chardonnay-k és pinot-k között.

Hazai borászok meg vannak gyõzõdve róla: a reformelképzeléseket az a tõkeerõs európai boroslobbi diktálja, amely a szigorú megszorítások miatt tevékenységét a szabályozatlan harmadik országokba helyezte át, és most piacot kíván szerezni az innen származó termékeinek.

Az Európai Bizottság költségtakarékos reformelképzelései szerint a borpiaci zavarok finanszírozása túlságosan sokba kerül. Az új borrend megálmodói szerint ha 400 ezer hektárral csökkentik a termõterületet, csökken a felesleg, s ezzel együtt a közösség a borospincék feleslegeinek eltüntetésére is kevesebbet költhet.

Forrás:
FigyelõNet
http://www.fn.hu