Szõlészek, borászok találkozója

A rendezõ egri, mátrai, bükkaljai és tokaji borvidék hegyközségi tanácsai, valamint az FVM Egri Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet nevében Gál Lajos mb. intézeti igazgató arra hívta fel az érdeklõdõk figyelmét, hogy szervezõdik a felvidéki borrégió. Adott a lehetõség arra, hogy továbbfejlesszék a minõségi termelést, s hogy kialakítsák az egyedi borarculatot. A tegnapi tanácskozáson dr. Bálo Borbála, az intézet tudományos igazgatóhelyettese a szõlõtermelés szakmai hátterérõl tartott elõadás. Mint kiemelte, 2005-ben a világpiacon 23,7 millió hektoliter borfelesleg keletkezett, amibõl 13 millió az EU tagországaiban. Ilyen körülmények között a hazai termelõknek igyekezniük kell, hogy megõrizzék a piacképességüket. A továbbiakban a szõlõmûvelési és a metszési módokat tekintette át. Rámutatott: a szõlõfürtnek látnia kell a Napot, ezért fontosak a szakszerûen elvégzett zöldmunkák. Ismertette a leglényegesebb mûveleteket a törzstisztítástól a levelezésig, majd azokat a hazai kutatási eredményeket és nemzetközi tapasztalatokat említette meg, amelyeket az egyes szõlõfajták zöldmunkái során szereztek.

A továbbiakban Kaptás Tibor, az FVM Egri Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet termelési igazgatóhelyettese kiegészítõ referátumában arról szólt, hogy a mûvelési módot több tényezõ befolyásolja. Mindenekelõtt a termelési cél, amit évente meg kívánnak valósítani, továbbá az adott ültetvény területének környezeti viszonyai, a termelt fajták és a gépesítés lehetõsége is. Az elõadó a szõlõk támrendszerének a kialakításáról és a metszési módokról is beszélt.

Az ésszerû, a gondosan megtervezett tápanyag-gazdálkodás feltételeit ismertette dr. Varga István egyetemi docens, a Károly Róbert Fõiskola Kertészeti Tanszékének vezetõje. Mint rámutatott: szõlõtelepítés elõtt foszfor- és kálium-mûtrágyával kell feltölteni a talajt, nitrogént viszont évente kell adni. A minõségi bortermeléstõl függõen szükséges változtatni a tápanyag-gazdálkodást. Az úgynevezett csúcsboroknál kicsit „éheztetni” célszerû a szõlõt, az asztali borok elõállításához viszont több tápanyagra van szükség. Ezért bemutatta a szõlõk életében legfontosabb tápanyagok tulajdonságait.

A magnéziumhiány mérséklésének a lehetõségeire mutatott rá elõadásában dr. Májer János, az FVM Badacsonyi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Ismertette az erre vonatkozó kísérleteiket, az ajánlott talaj- és szõlõlomb-kezelési módokat. Felvetette ezek termeléstechnológiába való bevonásának a szükségességét.

A felvidéki borrégió ültetvényeit tavaly a korábbiakhoz képest jobban igyekeztek megvédeni a károsítóktól – mutatott rá elemzésében Schmidt Ágnes, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa. Utalt az elmúlt évi változékony idõjárás okozta gondokra, a lisztharmatra, a peronoszpórára és a szõlõ szürkerothadására, amelyek ellen komoly erõket mozgósítottak a termelõk. Rámutatott, hogy a kórokozók az õsszel az áttelelésre bõségesen képzõdtek, de hogy mi lesz velük, arról még korai beszélni, mert a tél egy része még elõttünk van. Mindenesetre az idei fertõzések meghatározásában a tavaszi és a nyári idõjárás lesz a döntõ.

Az elmondottakhoz kapcsolódva az egri, a mátrai, a bükkaljai és a tokaji borvidék szakemberei fûztek véleményt. Végül az integrált szõlõtermelési technológia megvalósításáról, az európai uniós támogatás elsõ évi problémáiról és tapasztalatairól folytattak beszélgetést a résztvevõk.

Az esti órákban a Hotel Eger-Parkban bemutatót és bírálatot tartottak a mátrai és a bükkaljai borvidék neves termékeibõl.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu