SZERENCS POLGÁRMESTERÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE A VÁROS IPARI PARKJÁBAN ÉPÜLÕ SZALMATÜZELÉSÛ ERÕMÛRÕL
A napirend tárgyalásánál jelenlévõ Koncz Ferenc a szavazás elõtt távozott – majd pénteken délelõtt sajtótájékoztatót tartott -, míg három, a csoportjához tartozó képviselõ nem vett részt a voksolásban. A képviselõtestület elé azt követõen tettem meg az elõterjesztésemet – ami a www.szerencs.hu internetes címen teljes terjedelmében olvasható -, miután a B.-A.-Z. Megyei Bíróság 2010. január 21-én jogszabálysértés hiányában jogerõsen elutasította a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosának keresetét. Fülöp Sándor azt kérte a bíróságtól, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (az OKTVF) közigazgatási határozatát vizsgálja felül, miután a másodfokú hatóság az ombudsman által kezdeményezett eljárásában helybenhagyta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség által a BHD Hõerõmû Kft. részére kiadott és 2007. június 6-án jogerõre emelkedett szerencsi szalmatüzelésû erõmû egységes környezethasználati engedélyét.
A bíróság ítélete, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészség által az ügyben két esetben folytatott törvényességi vizsgálatok is megerõsítették, hogy az erõmû engedélyeztetési eljárásában nem történt jogszabálysértés, a beruházásról a város önkormányzata is a jogszabályoknak megfelelõen döntött.
A tavaszi országgyûlési képviselõválasztások közeledtével azonban ismét hisztériakeltés kezdõdött az építkezés körül, amelybõl meggyõzõdésem szerint egyes politikusok kívánnak maguknak tõkét kovácsolni. Ehhez kapcsolódnak érdeküktõl vezérelve borászok is, akiknek az erõmûvel szemben megfogalmazott korábbi elvárásai mára teljesültek. Megjegyezem, hogy továbbra is a Tokaj Reneszánsz-Tokaji Nagyborok Egyesülete áll a tiltakozás élén, amely szervezetet ügyféli jogállással az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség bevont a környezethasználati engedélyeztetési eljárásba, akinek 2007. júliusában a határozatot megküldte a hatóság, azonban az egyesület nem élt fellebbezési jogával. Feltételezhetõen azért, mert akkor még nem volt kifogásuk a szalmatüzelésû erõmû építésével szemben.
Az akadémikusok által megfogalmazott, a világörökség védelmét szolgáló ajánlást a beruházó figyelembe vette, így elsõ ütemben Szerencsen 25 MW teljesítményû blokkot épít meg, majd miután három év elteltével a fejlesztést most még fenntartással fogadó borászok is megbizonyosodnak arról, hogy az ipari beruházás nem jelent semmilyen veszélyt a környezetére, az aszúsodásra, akkor döntenek majd a bõvítésrõl. A korábban tervezetthez képest fele kapacitású erõmû kevesebb tüzelõanyagot igényel, tehát tovább csökken a beszállításkor a közúti forgalom. A megyei bíróság eljárása során az is egyértelmûvé vált, hogy energiafüvet nem használnak fel az erõmûben, erre nem is kapott engedélyt a beruházó, tehát Tokaj-Hegyalján nem termesztik majd ezt a növényt, emiatt nem változik meg a táj arculata. Az erõmû tájba illesztését tájépítész bevonásával pedig már korábban elvégeztette a BHD Hõerõmû Zrt., az épület magasságát harminc méterrõl, húsz méterre csökkentve, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci irodája javasolt. Tehát a világörökségi hatástanulmányban megfogalmazottak teljesülnek, ezért nem kerülhet veszélybe a világörökségi cím sem, amibõl megjegyzem: az itt lakók nem élnek meg.
Koncz Ferenc 2010. január 29-ei sajtóközleményébõl egyértelmûen kiderül, hogy a nyilvánosság elõtt látszólag az erõmû megépítését támogatja a hozzá csatlakozó öt képviselõvel együtt, csak nem ott, ahová a jogerõs építési engedélye szól a beruházónak. Ez azt jelenti, hogy az ország területén bárhol épüljön meg az erõmû, csak ne Szerencsen! Bármelyik más, az engedélyben foglalttól eltérõ helyszínen új hatósági eljárásokra van szükség. A 2009. májusában elfogadott megyei területrendezési terv elõírásai – amelyet a B.-A.-Z. Megyei Közgyûlés alelnökeként Koncz Ferenc támogatott – kifejezetten tiltja már a kiserõmûvek építését is területünkön. A beruházás szakmai- és pénzügyi befektetõinek a megnevezését követeli a képviselõ úr, akiket eddig sikerült elriasztaniuk, hogy ezzel akadályozzák meg a beruházást, a munkahelyteremtést. Ha felépül az erõmû és ehhez kapcsolódva újabb fejlesztések indulhatnak (az erõmû hulladékhõjére alapozva kertészet létesülne), akkor bõvülhet a foglalkoztatás a városban és környékén, amit Koncz Ferenc, immár a FIDESZ-KDNP országgyûlési képviselõjelöltje politikai kudarcként élne meg. Engem pedig Szerencs polgármesterként megerõsített 2010. január 28-án az önkormányzat képviselõinek a többsége: továbbra is harcolni fogok azért, hogy a meglévõ értékek megõrzése mellett az iparfejlesztés folytatódjon Szerencsen. Az egyik új iparág éppen az energetika lehet, ezért a várost fogadóképessé kell tenni a megújuló energiaforrások – közöttük a zöldenergia – felhasználására. Ebbe illeszkedik a szerencsi szalmatüzelésû erõmû megépítése, amely mellett a 17 fõs testületbõl 11 képviselõtársammal és a szerencsi emberek döntõ többségének támogatásával kiállunk.
Szerencs, 2010. január 29-én.
Rónavölgyi Endréné
Szerencs város polgármestere