Szénizotóp leplezi le a hamis borokat

A szén 12-es izotópja stabil, ám a szén-14 radioaktív izotóp nem az, 5730 éves felezési idõvel bomlik. A szõlõ növekedése során mindkét izotópot magába építi, mert a levegõbõl felvett szén-dioxid anyagcseréjének alapja.

Graham Jones, az Adelaide-i Egyetem munkatársa elmondta, a szén-14 a légkört érõ kozmikus sugarak következtében természetes úton is keletkezik a levegõben, ám az 1940-es évek végétõl az 1960-as évekig tartó atomfegyver-kísérletek miatt nagyobb mennyiségben került a légkörbe. A fosszilis tüzelõanyagok elégetése során viszont többlet szén-dioxid jutott a légkörbe, és felhígította a levegõ szén-14 tartalmát. Mindez változásokat eredményezett a növényekben, így a szõlõben mérhetõ szén-14 arányában is.

Tanulmányukban az ausztrál kutatók a szén-14 izotóp arányát mérték a szõlõbõl származó, fermentálódott cukorban, amely a borok alkoholtartalmát adja. Az ellenõrzött húsz ausztrál vörösbor 1958-tól 1997-ig termett és készült. A légköri minták ismert C-14 tartalmával összehasonlítva a borokban mért radioaktivitást arra a következtetésre jutottak, hogy megbízhatóan meg tudják állapítani a módszerrel a borok évjáratát.

A kutatók úgy vélik, hogy a minõségi borok karbonvizsgálata (a szén-14 izotóp mérése) segíthet leleplezni a hamis címkével, más évjárattal forgalomba hozott minõségi borokat. A tanulmány szerint a borszakértõk 5 százalékra teszik az igen jó áron eladott, minõségi borok között a hamisított évjáratúak arányát.

Forrás:
Index
http://www.index.hu