Százhúszmilliót bukott a magyar borászat egy törvény késése miatt

Az idén január elsejétõl az uniós szabályok értelmében nem lehet jövedéki adót kivetni a borra: a korábbi nyolc forintos literenkénti összeg így ebben a formában már nem terheli a borász(at)okat, de helyébe – a szakma egyetértésével – egy díj lép. Majd. Merthogy az ugyancsak literenként nyolc forintos, forgalomba hozatali díjnak nevezett új közteher bevezetésérõl szóló törvény elfogadásával késett a parlament, legalábbis, ha figyelembe vesszük, hogy új terhet elõíró jogszabály kihirdetése és hatályba lépése, azaz tényleges alkalmazhatósága között el kell telnie 45 napnak. A decemberre megszületett döntésnek köszönhetõen az új elõírás csak február 10-tõl él, azaz közel másfél hónapig semmilyen jogcímen nem kell nyolc forintot fizetni, jól jár, akinek úgy jön ki a lépés, hogy most intézheti a forgalomba hozatali engedélyt.

Bár a szakmán belül is többen számítottak rá, az ex-lex állapotot nem akarták vagy nem tudták kihasználni a borászatok, legalábbis ezt mutatja az engedélyeket kiadó Országos Borminõsítõ Intézet statisztikája. Január 25-ig ugyanis a tavalyi év hasonló idõszakához képest mind darabszámra, mind mennyiségre kevesebb bor forgalomba hozatalára kértek engedélyt az idén. Az év eleje óta beadott 710 kérelem (tavaly 842), és az ezekben megjelölt összesen 152 660 (tavaly 167 660) hektoliter bor a nyolc forintos literenkénti összeggel számolva azonban így is több mint 120 millió forint kiesést jelent. A kérdés csak, az, honnan: az FVM és a borász szakmai szervezetek között ugyanis a múlt hét végéig tartott a vita arról, hogy mindkét fél által bormarketingre szánt összeget pontosan milyen módon és kinek kellene elköltenie.

Volt egyszer egy ígéret

A hazai borászok számos szakmai szervezetét tömörítõ Magyar Bormarketing (MB) kht. ugyanis azért lobbizott, hogy a nyolc forintokból befolyó összeg hatvan százaléka hozzájuk kerüljön, és az állami bormarketingért is felelõs Agrármarketing Centrum helyett – melynek munkájával az elmúlt években elégedetlenek voltak – az új kht. foglalkozzon a magyar bor marketingjével. Erre több hónappal ezelõtt ígéretet is kaptak Gráf József földmûvelésügyi minisztertõl. Bár a borászok az õsszel már lapunkban is zúgolódtak, azt hangsúlyozva, hogy készülõ törvénytervezet nem ezen ígéretet tükrözi, akkor Karakas János, szocialista képviselõ, akihez az ügyben az FVM irányította az Indexet, még azt hangsúlyozta: „az ígéret, a megállapodás továbbra is áll”. A képviselõ hangsúlyozta: a törvényhez készülõ miniszteri rendeletben kell majd arról rendelkezni, hogy az összegre a kht. lesz jogosult, és arról is, hogy a felhasználást illetõen milyen ellenõrzési jogosítványokat kap a minisztérium. „Nem tudok arról, hogy a tárcánál akár csak gondolkodnának más megoldáson” – hangsúlyozta lapunknak akkor a képviselõ.

Ahogy a törvény, úgy az ehhez kapcsolódó rendelet is késik, a mai napig nem készült el. Idõközben azonban egyértelmûvé vált, hogy mégis változott a helyzet, már ami a miniszteri ígéretet illeti. Az FVM ugyanis rájött arra, hogy az uniós szabályok nem teszik lehetõvé, hogy az MB-nek fizessék ki a pénzt. Közhasznúnak ugyan közhasznú a társaság, de hiányzik az az uniós akkreditációja, mely nélkül az odaérkezõ költségvetési pénzek közvetlen – és így tiltott – állami támogatásnak minõsülnek.

Dékány András, a tárca szóvivõje szerint a szándék nem változott, de jogilag nem megoldható az, hogy ne az AMC-hez kerüljön a pénz. Ez azonban a tárca javaslata szerint nem jelenti azt, hogy nem az MB, illetve az általa képviselt szakmai szervezetek lennének a tényleges döntéshozók – jelentette ki a szóvivõ az Indexnek. Az FVM megoldási javaslatának lényege az volt, hogy az AMC kifejezetten bormarketingre megcímkézve kapná meg a nyolc forintokból oda befolyó összeget (a forgalomba hozatali díjak 60 százalékát, becslések szerint várhatóan 1,2-1,5 milliárd forintot), és nem is õ diszponálna felette: a tárca javaslata szerint az MB-bõl létrehozandó bizottság szabhatná meg a stratégiát, a pályázati kiírásokat és ugyanezen testület döntene is a pénzek elosztásáról. Dékány András szerint így a borszakmai szervezetek lennének döntési pozícióban, és az uniós elõírások sem sérülnének.

Fejétõl bûzlik

Nem így látják ezt a borászok, akik, az MB-t gründoló egyik vezetõjük, a szekszárdi Heimann Zoltán szerint megrökönyödve értesültek a tárca ilyen tartalmú javaslatáról. Amely ráadásul szerintük így sem old meg semmit. Heimann szerint a kályhához kell visszamenni, a probléma ugyanis a törvénnyel van: nem az ehhez kapcsolódó miniszteri rendeletben kellett volna a törvény alapján már a költségvetésbe, adók módjára befolyó összegekrõl rendelkezni, hanem magában a törvényben kellett volna rögzíteni, hogy a forgalomba hozatali díjak az MB-hez kerülnek. Így nem merülhettek volna fel azok a mostani kérdések, hogy a már költségvetésbe befolyt összegek kifizetése hogyan lehet EU-kompatibilis.

A szakma attól tart: ha az AMC-hez kerül a pénz, akkor az összeg felolvad az általános agrármarketing keretei között, de még ha sikerülne is „pántlikázva” tartani, akkor is feszültséghez vezet, miért jut külön alap a borászoknak. Ugyancsak a felolvadástól tartanak a nyolc forintokból befolyó összeg 40 százalékával kapcsolatban: ezt a korábbi miniszteri ígéret szerint ellenõrzésre fordítanák, a kérdés itt is az, kihez is kerül a pénz. A jelenlegi állás szerint az Országos Borminõsítõ Intézethez (OBI), a borászok szerint azonban így nem sikerül majd a forgalomban levõ borok utólagos vizsgálatainak hatékonyságát javítani, mert pénz a költségvetési gondokkal küszködõ állami szervezetnél különbözõ hiányok pótlására szolgálhat. A borászok inkább azt szerették volna, ha a régiókban mûködõ akkreditált bevizsgáló laborok erõsödjenek meg.

Nyolc forint, de elõre

Heimann Zoltán szerint azonban a törvénnyel más gond is van, pedig ezt is elõre jelezték: a jövedéki adót ugyanis korábban akkor kellett a bor után megfizetni, amikor ténylegesen forgalomba került. Most viszont egyes tételeknél – melynek kifutása a borpiac jellegzetességeinek megfelelõen akár évekig tarthat – az egyébként is likviditási gondokkal küszködõ borászatoknak elõre kell megfizetnie az összes díjat.

Új ígéret az utolsó pillanatban

A borászok képviselõi vasárnap ismét találkoztak Gráf Józseffel. Heimann Zoltán szerint itt ígéretet kaptak arra, hogy legkésõbb a jövõ hét elején egy olyan megállapodást írnak alá, amelyben a miniszter személyesen garantálja a befolyó pénzek maradéktalan és haladéktalan továbbutalását az AMC-tõl az MB-nek, illetve a nyolc forintok azonnali befizetése helyett féléves haladékkal történõ elszámolás lehetõségét, Az agrártárca vezetõje a megállapodásban ígéretet tenne arra is, hogy a törvényt és a hozzákapcsolódó rendeletet az elsõ lehetséges alkalommal módosítják.

Forrás:
Index
http://www.index.hu