Száz mázsában korlátoznák a Bikavér-szõlõ termését
Az aszályos nyár, valamint az ennek okán lecsökkent termésmennyiség miatt a piaci folyamatok megfordulni látszanak: a 2001-bõl származó túltermelési gondok után egyre inkább keresleti piac kezd kialakulni – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dula Bence egri hegybíró. Miként a szakember hozzátette, a hegyközség egy év szünet után döntött a termõhelyi védõár bevezetésérõl, miután a borvidék többi hegyközsége nem tudott dûlõre jutni ennek az egységes, közösen alkalmazandó eszköznek a kérdésében. Szerinte a termõhelyi védõár a bor és a szõlõ kultúráját, magát a termõhelyet védi, s nem részesíti elõnyben sem a termelõt, sem a felvásárlót.
– Azt szeretnénk – mutatott rá Dula Bence -, ha a termelõ és a felvásárló között hosszú távú, korrekt szerzõdések köttetnének.
A szüret kapcsán a hegybíró egyebek mellett elmondta: a korai fehér fajtáknál 30-35 százalékkal kevesebb terméssel kell számolni, s az aszály miatt a borászoknak is sok dolguk lesz a szõlõvel. A korai és középérésû kék szõlõknél 10-15 százalékkal kisebb, míg a késõi érésûeknél a becsülteknek megfelelõ termés várható, ami jó minõséggel is párosulhat.
Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a tanács még áprilisban megkezdte az összesen 5200 hektáros borvidék egészére vonatkozó védõár-kérdést tisztázni, ám az érintett termelõk – a piac képlékeny volta miatt – nem fogadták el a javaslatot, mondván: a kék szõlõk esetében épp most kezdõdött meg az árak emelkedése. Az elnök ugyanakkor megjegyezte: erre a kérdésre a szüret után visszatérnek, mert terveik szerint 136 mázsáról százra csökkentenék az Egri Bikavért adó kék szõlõk termésmennyiségét. Erre a korlátozásra a zászlósbor minõségének a javítása érdekében lenne szükség, ami azért is fontos, mert a már jól tetten érhetõ klímaváltozás miatt a mediterrán borvidékeken az aszály komoly károkat okozott a szõlõkben. Gál Lajos ugyanakkor úgy vélte, a most meghatározott védõárakat – jó minõség esetében – a piaci árak meg fogják haladni.
Az Egri Hegyközség döntése értelmében az Egri Bikavér minõségû kék szõlõk esetében legalább 80 forintot kell fizetniük kilónként a felvásárlóknak, míg az Egri Bikavér Superior esetében ez 120 forint. A szintén eredetvédett Leányka esetében – legalább 18 mustfok esetében – a védõár 65 forint kilónként. Lényeges, hogy azok a termelõk, illetve felvásárlók, akik ezek alatt az árak alatt kötnek üzletet, kötelesek a különbözetet fele-fele arányban befizetni a hegyközségnek. Az Egri Bikavér, illetve a szintén egri néven forgalmazott, származási igazolással rendelkezõ borok esetében ugyanakkor a hegyközség választmánya november 1-jéig köteles meghatározni a kereskedelmi polci védõárat.
Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu