Szakmailag jók vagyunk

A borászattal összefüggõ elõadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szõlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevõk így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendõ lépésekrõl is hallhattak. E téma elõadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szõlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt.

– Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szõlõ-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetõen gazdasági jellegû: a gyengébb jövedelmezõség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bõven tennivaló, hiszen a szõlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerûsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehetõ legjobb, de legalább is megfelelõ minõségû bort lehessen elõállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerõsíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák.

Dr. Kállay Miklós elõadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként elõrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekrõl, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi elõírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minõségjavítással való összekötése pedig félrevezetõ.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintõ kényes ügy a konferenciát szervezõ Egri Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különbözõ felsõoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, fõiskolák is forráshiányosak, a kényszerû takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy elõbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az errõl folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdõdhetnek.

Forrás:
heol.hu
http://heol.hu