Sikersztori: Szepsy István, a tokaji megújítója

„Csurranjon hát a tokaji. Éljük át a természet titkait. Hidd el ez egy csoda.

Cseppenként fogyaszd és csodálattal éld át.”(Goethe: Faust)

A tokaji bor évszázadok óta létezõ hungarikum, amelyet külföldön sokáig csak gyógyszertárakban lehetett venni – biztosan nem véletlenül. A különleges nedû sikertörténetét a szocialista tervgazdálkodás megtörte, ám jött valaki, aki ismét megismertette a világgal: Szepsy István.

1.Növekedési periódus

56 után, 57-ben történt, hogy egy tavaszi napon is kivittek a szõlõbe, ami rendkívül szép nap volt. (…) és olyan jó volt ott lenni. Ez volt az elsõ benyomás, hogy alig akartam hazajönni a szõlõbõl – ismertette Szepsy István.

És ez most is így van, ma is otthonosan érzi magát a sorok között, ahová még a mobiltelefonját sem viszi magával. A Szepsy-család az egyik legrégebbi borkészítõ família Tokaj-Hegyalján, a borkészítés szeretete és tudása 16 generáción át öröklõdött.

Egy másik nagy változás pedig a 70-es év, amikor is pedig az apám meghalt, és nem volt mibõl éljek, és akkor szõlõt mûveltem az egyetemi évek alatt, amit eladtam az állami cégnek, azért, hogy valami bevételünk legyen. Hát így kezdõdött valójában, tehát 71-tõl volt az, hogy saját gazdálkodásomat csinálom a magam örömére vagy felelõsségére – mondta Szepsy István.

2.Érés

Az egyetem elvégzése és a termelõszövetkezeti agronómusállás még nem volt garancia a nemzetközi sikerre. Sõt! Csak a rendszerváltást követõen, 1992-ben született meg az a mottó, az akkori trenddel szembeszálló gondolkodásmód, amely Szepsy István majdani hírnevét, és termékeinek jellegét megalapozta: „Mennyiség helyett minõség!”

92-ben ennek elsõ lépéseként egy nagyon erõs terméskorlátozást indítottam el. (…) Akkor ez nagyon szélsõségesnek számított Magyarországon – tette hozzá Szepsy István.

Szepsy Istvánnak sikerült bebizonyítania, hogy a szõlõ mennyiségének okos, minden egyes tõkénél személyre szabott csökkentésével a minõséget soha nem látott módon lehet emelni. Azon is komolyan el kellett gondolkoznia, hogy mitõl lesz a tokaji tokaji, amit a világban bárhol szívesen fogyasztanak. István megtalálta a választ: akkor tökéletes a bor, ha érezni benne azt a különleges vulkanikus talajt, amelyben termett. Ilyen föld ugyanis sehol nincs a világon, mint Tokajban, ez a tokaji bor sikerének kulcsa.

És a környezet nem értette. Akkor kezdte, amikor az elismerések jobbá váltak, mondjuk 95-tõl, (…) amikor egyértelmûvé vált, hogy itt valami olyan finomság jelenhet és jelenik is meg a borban, ami szabályozottság nélkül nem lehetséges. Ekkor úgy a szakma, a média és a községben dolgozók, a szakmában dolgozók is kezdték belátni… megérteni… ma már ez széles körben elterjedt módszer – mondta Szepsy István.

És persze a jó gazda szeme nemcsak a termést hizlalja, hanem a szüret alatt is fontos, hogy állandóan jelen legyen, tanácsokat adjon. A munka lassú, aprólékos, mert az aszúszemeket gyakran egyenként kell leszedni.

3.Szüret

Kérlek, hogy szedjétek ki teljesen a lágy bogyókat! Nem biztos, hogy rossz ízû, de szedjük, mindegy, hogy meddig haladunk – mondta a szüretelõknek Szepsy István.

Szepsy István vállalkozása 32 embernek ad munkát, ebbõl 20-an a földeken dolgoznak, most éppen szüretelik a korai aszúszemeket. A lényeg: „Mennyiség helyett minõség!”

4.Szõlõ feldolgozása

A borász vállalkozásának székhelye – egyben otthona – Mádon van. Ide érkezik a leszedett szõlõ, amelyet korszerû technológiával dolgoznak fel. Szepsy István pontosan ismeri az aszúkészítés minden lépését, így könnyedén tud segíteni, tanácsot adni. Amíg az udvaron a bogyózás zajlik, a fõnök betér az irodájába, hogy a napi teendõit intézze. Higgyék el, van mit. A hét szinte minden napján telis tele van programokkal István naptára.

A piacra lépés pillanata meghatározta azt, hogy mi, hogy hova pozícionáljuk magunkat. Ez az elsõ lépés szinte mindent eldöntött, és eldönt… – fogalmazott Szepsy István.

A Szepsy-borok a luxusborok közé tartoznak, sõt, még befektetésnek is megállják a helyüket. Egy üveg Szepsy hatputtonyos aszú a szaküzletben 23 ezer Ft-nál kezdõdik, de Londonban, vagy Tokióban ez az ár jóval magasabb. Hozzátartozik, hogy Tokajt a szamorodni tette híressé, nem az aszú. Az aszú csak a ráadás.

Az édes borok mennyisége ez kb. 25 ezer palack, ez aszú, szamorodni és kései szüretelésût jelent, nem kevés ez ebben a szegmensben, és ezeknek a boroknak a fele kerül itthon, és a másik fele külföldön értékesítésre – ismertette Szepsy István.

Külföldön is nagyra tartják István munkáját, sokan méltatják azt a tokajit, amit õ készít. Steven Brooks, elismert nemzetközi borkritikus a világ 28 legjobb szakembere közé sorolta a mádi borászt. A lengyel … rangsora szerint pedig Szepsy a világ legjobb édes bor termelõje.

5.Erjesztés

Az erjesztés átlényegülés; ekkor lesz a szõlõbõl bor, amely késõbb hûvös hordókban ülepszik. Szepsy István most a mádi pincéjét mutatja meg. A több száz éves penésszel kipárnázott, földbe vájt pincében, két korty hûvös hatputtonyos mellett érdemes beszélni a minõségpolitikáról, amely a nemzetközi sikerhez vezetett. Íme, a recept:

A minõségpolitikánk arra épül fel, hogy a különleges termõhelyeket idõs szõlõkkel, kis hozamból, az adott helyen és az idõben próbáljuk a maximumot kihozni anélkül, hogy gazdaságossági számításokat végeznénk. Mert gazdasági számítással, számológéppel nem lehet sosem minõséget elõállítani. Sõt, hinni kell benne, bízni abban, hogy a piac elfogadja úgyis azt a minõséget olyan árban, ahol ez mûködni tud – mesélte Szepsy István.

6.Bor kezelése

Ön mit választana szívesebben: 10 liter bort, vagy 100 liter bort? És mit inna szívesebben: 10 liter Tokajit, vagy 100 liter tablettás bort? Ugye, hogy néha a kevesebb a több?

A gyerekeink, akik velünk dolgoznak, már ebbe nõnek bele, hogy innen indulunk. És ettõl mindig van feljebb. Tehát a minõségnek ez a lényege, hogy sohasem szabad azt mondani, hogy „ez a csúcsminõség” – mondta Szepsy István.

7.Palackozás

A palackozás után forgalomba kerül a bor, és csak utána derül ki, hogy a gazda üzenete eljutott-e a fogyasztóhoz. Szepsy István az utóbbi idõben fõleg azon gondolkodik, miként lehetne elérni, hogy a tokajit a földkerekség minden részén ismerjék. István arra jutott, hogy elsõként a szakértõket kell megnyerni, akkor talán kevesebb pénzt és marketing munka kell a tokaji népszerûsítéséhez.

Meg tudjuk gyõzni a világot arról, hogy a természetességnek jelen kell lennie, gyõznie kell ebben a globalizációs folyamatban. Sajnos a trendek nem efelé mutatnak, de mi rendületlenül hiszünk benne, hogy az emberekben, mind több emberben ébred fel a vágy, hogy természeteset kapjon – mondta Szepsy István.

Egy borász sosem adhatja fel a kutatást, mindig újabb és újabb ízeket talál, évrõl évre, hiszen a természet nem ismétli önmagát. Ahogyan ugyanabba a folyóba sem lehet kétszer belelépni, úgy nem lehet ugyanazt a szõlõszemet sem kétszer leszüretelni.

Ez egy gondolkodássá válik, tehát hogy mindig keresni valamit, és ha ez így van, hogyha folyamatosan az ember úgy gondolja, hogy mi mit találhat, milyen szépséget, akkor fog is találni. És azt gondolom, hogy ez a legnagyobb lehetõségünk, ez a fajta életszemlélet – árulta el Szepsy István.

„Le rois des vins et le vin des rois.” | „A királyok bora és a borok királya.”

(XIV. Lajos)

Kapcsolódó anyag

http://www.mtv.hu/videotar/?id=31925 16:05-nél

Forrás:
KészPénz
http://www.hirado.hu