Rövidesen a borászok házához megy a palackozóüzem Tokajban
A Földmûvelésügyi Minisztérium elõtt van a Tokaj-borvidéki közösségi infrastruktúra-fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmánya. Az elõkészítõ egyeztetések már a télen megkezdõdtek, a tárca szerint a tárgyalások hamarosan lezárulhatnak.
A minisztérium jóváhagyása után pedig elindulhat a mintegy 6,7 milliárd forinttal támogatott beruházás megvalósítása. Prácser Miklós, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke a Magyar Idõknek elmondta: elsõként az úgynevezett mobil palackozó- és szûrõegység készülhet el, ezek már jövõre a gazdák rendelkezésére állhatnak.
A mobil palackozók legnagyobb elõnye, hogy a kistermelõknek nem kell külön-külön gépsorokat mûködtetniük, a technológia ugyanis házhoz megy. Bár az eredeti tervek szerint a közösségi infrastruktúra-fejlesztési program gerincét alkotó borászati feldolgozóegységekben is a 2017-es szürettel indult volna el a termelés, a jelen állás szerint a megnyitó egy évet csúszni fog.
„Az üzemek létrehozásának célja, hogy azok a kis- és családi gazdaságok is modern technológiával készíthessenek bort a szõlõjükbõl, amelyek ma tõkehiány miatt elavult berendezésekkel kénytelenek dolgozni” – mutatott rá Prácser Miklós. A közösségi feldolgozók által nõhet a kistermelõi borok versenyképessége, ahogy a minõség is javulhat.
A fejlesztési tervben a hegyközségi tanács 10 kilométeres körzetekre bontotta a borvidéket. A tervek szerint a jövõben Sárospatak–Hercegkúton egy 5-7 ezer hektoliteres, Tállya, illetve Tarcal–Bodrogkeresztúr környékén pedig egyenként egy-egy 10 ezer hektoliter kapacitású feldolgozót hoznak létre. Tarcalon a hagyományos pezsgõkészítés feltételeit is megteremtik.
A beruházásokat a hegyközségi tanács által alakított nonprofit kft. valósítja meg, ahogy késõbb a mûködtetésért is ez a társaság felel majd.
A koncepció lényege – mutatott rá Prácser Miklós –, hogy a leszüretelt szõlõt a gazdálkodók a legközelebbi feldolgozóba szállítják, ahol abból – a teljes tételt külön kezelve – jó minõségû bort készítenek, amelyet helyben be is palackoznak.
A szükséges technológiát is ehhez igazítják, így a feldolgozókban nem egy nagy tartály, hanem sok kicsi áll a gazdálkodók rendelkezésére. Fontos, hogy ne pusztán nagy mennyiségû egyenborokat készítsünk, hanem a családi gazdaságok külön, az arculatoknak megfelelõ borokat tudjanak elõállítani – jegyezte meg Prácser Miklós.
A kisgazdaság az így elkészített bort saját termékként hozhatja forgalomba, az értékesítési lehetõségeket pedig egy komplex marketingprogram segítségével bõvítenék. A hosszú távú cél azonban az – mutatott rá az elnök – , hogy a kistermelõk borait helyben, a Tokaj-hegyaljára érkezõ turisták vásárolják meg.
A tervek közt szerepel még egy melléktermék-feldolgozó, valamint egy európai színvonalú kutatólaboratórium létrehozása, amelyhez kapcsolódóan szaktanácsadói hálózatot alakítanak ki. Prácser Miklós szerint szükség van egy közösségi beszerzõ rendszer bevezetésére is.
Ha a szõlészetben-borászatban használatos dolgokat, növényvédõ szereket nem külön-külön, hanem együtt, nagy tételben vásárolják meg a gazdálkodók, éves szinten 300-500 millió forint a borvidéken maradhat – tette hozzá.
Forrás:
OrientPress Hírügynökség
http://orientpress.hu