Paradigmaváltás a bormarketingben

Itt jelentették be, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együtt megkezdték az elõkészületeit a közös borválogatás kiválasztásának. Ez garantálja majd a magyar bor legmagasabb szintû hazai és külföldi képviseletét 2018-tól.

A hat borrégióba szervezett Bor Roadshow célja, hogy a helyi borászok jobban megismerjék az MTÜ új marketingkoncepcióját, amit egyesítve dolgoznak ki a turisztikai márkára, a magyar borra és gasztronómiára.

A szakmai prezentációk után tartott kerekasztal beszélgetéseken várják az új felvetéseket a szõlõ- és borágazat helyi képviselõitõl. A márkát októberben, a mostantól évente megrendezendõ nemzetközi turisztikai konferencián mutatják majd be.

A kormány 1259/2016. (VI. 6.) számú határozata az MTÜ-t bízta meg a közösségi bormarketing feladatainak ellátásával. Idén márciusban együttmûködési megállapodást kötöttek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, hogy a turisztikai márkával megismertessék és népszerûsítsék a magyar bort itthon és külföldön. Az MTÜ ennek érdekében megkezdte a magyar bormarketing-koncepció harmonizálását a most készülõ, új turisztikai márkával.

„A most készülõ turisztikai márkának szerves része lesz a magyar bor, amely magában egyesít sok olyan értéket, amit egyébként Magyarországról is gondolunk: a hozzáférhetõséget, a megismerhetõséget és a különleges történeteket” – mutatott rá Bánhegyi Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketingkommunikációért felelõs vezérigazgató-helyettese. „A magyar bor és a gasztronómia elválaszthatatlan. A Magyar Turisztikai Ügynökségnél azon dolgozunk, hogy a bor és a gasztronómia párosa által kínált komplex élményt promotáljuk, mert turisztikai szempontból így lehet a legtöbbet kihozni e két területbõl.”

Bánhegyi Zsófia elmondta azt is, paradigmaváltásra van szükség, mert bár a turizmus ma is jól teljesít, 10%-kal járulva hozzá a GDP-hez, a közeli jövõben azonban versenyképessé kell válnia a nemzetközi porondon. Ehhez ki kell törnie jelenlegi helyzetébõl, a középmezõnybõl, és 2019-re el kell érnie Ausztria 19%-os GDP-hozzájárulását. Nem a turisták számának a növelése a cél, hanem hogy több idõt töltsenek és pénzt költsenek nálunk. Növekedni kell a belföldi turizmus arányának is, mert ez nyújt nagyobb stabilitást a szakmának.

A cél az, hogy Közép- Európában vezetõ pozíciót érjen el Magyarország, Európában pedig bekerüljön a top 5 közé, azzal, hogy a középpolgári réteget éri el. Ennek eszközeként nem a városok marketingjére helyezik a hangsúlyt, hanem olyan élménypontokat alakítanak ki, amelyek társadalmilag is fenntarthatók, és javítják a helyben élõk életminõségét.

Ehhez újrapozícionálják a magyar bort a Gál Zsombor vezette bor- és gasztromarketing fõosztályon, de a bormarketing nem lesz önálló, hanem beépül az ország kommunikációjába. A cél, hogy legyen a magyar bornak márkája, és kapcsolódjanak ehhez kommunikációs eszközök. Az edukáció kiterjed arra is, hogy a helyi borok beépüljenek a helyi gasztronómiába, a fiatalokat pedig a digitális eszközökön keresztül érik el.

„A turisztikai márkához kapcsolódóan egyik legfontosabb feladatunk jelenleg a magyar bor egységes márkastílusának létrehozása annak érdekében, hogy mind a külföldi, mind a belföldi fogyasztók számára megismertessük a magyar bor és a borászatok értékeit. Ezt támogatva még idén õsszel létrehozzuk a magyar bor egységes digitális felületét, a bor.hu információs portált is.

Gál Zsombor ismertette azokat az új alapokat, amelyeken – a HNT-vel összefogásban – kibontakozik az új bormarketing. Figyelembe vették a világban tapasztalható trendeket, a lehetséges piacokat, a jó gyakorlatokat, a borturizmust. Azt a következtetést vonták le, hogy a magyar bor nem eléggé ismert a világban, kivéve a tokaji aszút. Mindezek alapján kijelölték a bormarketing sarokpontjait: a kvalifikációs rendszerek legyenek érthetõek, a világ trendjeit ne csak termékkel, hanem kommunikációval is kövessék, a márka minden hol ugyanazt jelentse.

A cél az, hogy a magyar borok a mintaadó kategóriákba kerüljenek, és akkor a világ legjobb prospektusai lehetnek. Fontos, hogy a borászatok is éljenek a lehetõséggel a koncepció kialakításakor, és azt végül az egész szakma fogadja el.

Fölállították a borpiramist, amit a világ is elfogad, és ami tükrözi az eredetvédett rendszer földrajzi hierarchiáját, és amelynek csúcsán a magyar bor koronaékszere, a tokaji aszú áll. A borászokra vár a feladat, hogy a termékleírást elkészítsék, azt, amit az MTÜ majd kommunikálni fog.

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára az eseményen jelentette be, hogy nyáron a KKM, az MTÜ és a HNT együttmûködésével közös borkiválasztási rendszert hoznak létre az Országos Borverseny alapjain. Azért, hogy egyetlen közös borválogatás létezzen, az, amelyik tartalmazza a hazai és a nemzetközi piacoknak megfelelõ tételeket, amelyeket még a marketingkommunikációs aktivitások is támogatnak. Bejelentette azt is, hogy hamarosan egy új bank kezdi meg mûködését, amelyiket a borágazat speciális hitelezésére alapítanak.

Gál Péter, a Földmûvelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelõs helyettes államtitkára prezentációjában a minisztérium Eredetvédelmi Programjáról beszélt. Ennek egyik célja a már oltalom alatt álló földrajzi árujelzõkben rejlõ lehetõségek jobb kihasználása, annak érdekében, hogy a magyar bor sokszínûsége rendezetté váljon. Ez segít abban, hogy a piac felé hatékonyan tudjuk kommunikálni a hagyományos és a termõhelyekre jellemzõ borokat, hozzájárulva ezzel a borok piaci értékének növekedéséhez. A minisztérium már elindította a termékleírások felülvizsgálatát.

Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus a nemzetközi bormárkákról, a borstílusokról beszélt, Ruprecht László pedig, a Stílusos Vidéki Éttermiség egyesületének elnöke arról, a személyesen is átélt útról, amit a magyar gasztronómia és a bor együtt járt be az 1990-es évektõl. Véleménye szerint ugyanaz a vendégkör jár éttermekbe, mint amelyik a bormustrákra is, ezért a vendéglátóknak az árképzésben nem az általános italhaszonkulcsot kellene alkalmazniuk a magyar borokra.

A prezentációk utáni kerekasztal beszélgetésen az elõadókon kívül részt vett Hamvas Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke, és dr. Prónay Bence, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tanácsadója. Rókusfalvy Pál moderálta a beszélgetést, aki a bormarketing újdonság-elemeit firtatta, abban a körben, ahol már megéltek jó néhány koncepcióváltást.

Elhangzott, hogy külföldre és belföldre is más bormárkát kell felépíteni, Bánhegyi Zsófia elmondta, hogy belföldre más kampányt is készítenek, amelyben nagy hangsúlyt kap az edukáció. Hamvas Zoltán pedig azt emelte ki, hogy ne kerüljön be hiteltelen bor az éttermekbe. Az árakkal kapcsolatban pedig az a véleménye, hogy a vendéglátás annyiért adja el a magyar bort, amennyiért tudja.

Gál Zsombor azt nyomatékosította, hogy miután elkészülnek az arculati és kommunikációs elemek, mindenkinek, aki a borral foglalkozik, azt kell közvetítenie. Arra a kérdésre, hogyan bír majd el egy márka sokféle borstílust, Fiáth Attila azt válaszolta, hogy nem egy márka lesz, hanem közösségi márka – ennek minden elõnyével és hátrányával.

A Bor Roadshow állomásai és az érintett borvidékek

Dátum/Helyszín/Érintett borvidékek

2017. július 6./Tokaj/Tokaji borvidék

2017. július 10./Eger/Bükk, Eger, Mátra

2017. július 12./Kecskemét/Csongrád, Hajós-Baja, Kunság

2017. július 17./Tata/Etyek-Buda, Mór, Neszmély, Pannonhalma, Sopron

2017. július 18./Siófok/Badacsony, Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidék, Balatonboglár, Nagy-Somló, Zala

2017. július 26./Pécs/Pécs, Szekszárd, Tolna, Villány

Forrás:
turizmus.com
http://www.turizmus.com