Oltalom alatt a borvidék

Az uniós borpiaci törvénynek köszönhetõ, hogy augusztustól bormegnevezési átalakításokkal is kell foglalkozniuk a hegyközségeknek és a termelõknek is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, megszûnik az eddigi besorolás, azaz a minõségi, a táj- és az asztali bor – tájékoztatta a TEOL.hu-t Sidlovics Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának osztályvezetõje. Helyette három másik megnevezés lesz: oltalom alatt álló eredetmegjelölésû borok, (OEM) oltalom alatt álló földrajzi jelzésû borok, (OFJ), illetve a földrajzi jelzés nélküli borok (FJN).

A boroscímkéken nyilván nem ezt a hosszú kifejezést kell feltüntetni, de kérdés, a fogyasztók tudni fogják-e, hogy a rövidítés mit takar. Ezzel Schmidt Gyõzõ, a Pannon Borrégió elnöke is egyetértett. – Nem kell megijedni, a változás nem egyik napról a másikra várható, hazánk 2011-ig kapott haladékot arra, hogy fokozatosan álljon át – mondta az elnök. Elsõ körben a hegyközségek készítik el a termékleírásokat, az adott tájra jellemzõ borfajtákat egyenként jellemzik. Például a kékfrankos bor jellemzõit, színét, illatát, cukor- és alkoholfokát kell részletezni.

Bodri István, a szekszárdi hegyközség elnöke elmondta, már benne vannak a munkában, amit a bátaszékiekkel közösen végeznek. A cél, hogy Bátától Sióagárdig a szekszárdi borvidéken egységes legyen a termékleírás. A munkában segítséget kértek a neves szaktekintélytõl, Botos Ernõ Pétertõl is, aki a koncepció egyik kidolgozója volt. A másik változás az, hogy õsztõl az eddigi 2 helyett csak 1,5 fokkal lehet mesterségesen javítani a bor cukorfokát. Erre nagyon oda kell figyelni, mondta Sidlovics Diána, mert aki túllépi a megengedett javítási szintet, az borhamisítást követ el.

A nemzeti borítékunkban az idén az uniótól 16 millió 816 ezer eurót kapunk, jövõre pedig 23 millió 014 ezer eurót. Ezt az összeget elsõsorban bormarketingre, a szõlõültetvények szerkezetének átalakítására, lepárlásra lehet igénybe venni. A kivágási támogatásnak köszönhetõen egyébként évrõl évre csökken az ültetvény nagysága, mondta az osztályvezetõ. Az idén 5115 hektárra lenne igény, de az unió csak 1474 hektárra adott támogatást, az ültetvény kivágását április végéig kellett elvégezni.

A jelenlegi borkészletekrõl Sidlovics Diána elmondta, vannak borvidékek, ahol a nagy készletek miatt gondok vannak. Kérdés, mire számíthatnak a termelõk az idei szüret elõtt. A vegyszerek ára, a gázolaj, a gépi munka drágult a tavalyihoz képest, ugyanakkor a szõlõ és a bor ára alacsonyabb lett. Nem segít a helyzeten az olasz olcsó borok beáramlása sem, mondta az osztályvezetõ. A lepárlás viszont jó lehetõség a felesleg levezetésére. Tavaly 439 ezer hektoliter bort hoztak be a kereskedõk Olaszországból, literenként alig több mint 60 forintért.

Érdekes módon a magyar borkereskedõknél ez a mennyiség 280 ezerre zsugorodott és alig találtak a vámosok az ellenõrzéseknél olyan nedût az italboltokban, vendéglátóhelyeken, ahol a címkén feltüntették, hogy olasz bor is van a palackban. A behozatal nem szabálytalan, de a felhasználásnál a legkisebb mennyiséget is jelezni kell a címkén. Várhatóan õsszel változik a származási igazolások eddigi kiállításának rendszere is. Ezzel és gyakori ellenõrzésekkel próbálják a külföldrõl behozott borokat visszaszorítani.

Bodri István szerint a válság hatása a borvidéken is érezhetõ, Schmidt Gyõzõ pedig azt mondta, mindenki eladni akarja a bort, nem megvenni. A borvidék közös rendezvényei, a közös megjelenés segít abban, hogy a szekszárdi bort tovább népszerûsítsék.

Forrás:
teol.hu
http://www.teol.hu