Névreform jön a borpiacon

A helyi szakemberek elõtt Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára részletezte a borpiaci újdonságokat a szabályozás terén. Elhangzott: elindult a borpiaci reform második szakasza, változnak az elnevezések.

A jelenlegi asztali, tájbor, minõségi és védett borok helyett három kategóriába sorolják majd a nedûket. Lesz földrajzi megjelölés nélküli, továbbá ellenõrzött földrajzi megjelenésû választék, melyet nyolcvan százalékban a névadó körzetbõl származó termésbõl kell megérlelni. A harmadik csoporthoz már száz százalékban helyben termett italokra lesz szükség, ezek lesznek a védett borok. 2011-ig kell átalakítani az elnevezéseket, ebben a termelõi csoportokra bízzák a döntést az illetékesek. Nagy kérdés, mely földrajzi nevek lesznek valóban keresettek a piacon, amellett, hogy egyébként esetleg jól csengenek – mondta a szakember. Mindez egyértelmûbb tájékoztatást jelent a vásárlóknak.

– Minél távolabb megyünk a tõkétõl, annál kevesebb lesz az információnk a bor eredetérõl. Sokan ezt kihasználva olcsó olasz bort hoznak be, bekeverik, s azt adják el magyar áruként. Ahol erre fény derült, ott bezárattuk a vétkes üzemeket. Bár van javulás, 250 ezer hektónyi olasz bor lehet még mindig a magyar piacon – jegyezte meg elõadásában a fõtitkár.

Hozzátette: azt javasolja a borlobbi, hogy a külföldi borokat behozó vállalkozások ne csak évente egyszer, hanem havonta legyenek kötelesek jelenteni forgalmi adataikat a hatóságok felé. Azt is kezdeményezik, hogy kétféle forgalombahozatali járulék legyen a jelenlegi egységes, literenkénti öt forint helyett: az olcsóbb boroknál ugyanennyi maradna, az esetenként több ezer forintot kóstáló fajtáknál viszont jóval több.

S persze a válság is téma volt: a borászati szakemberek tudják, hogy termékük nem alapélelmiszer, így veszélyben lehet a piac. Idén már változtak a trendek, a vevõk az olcsóbb, de tisztes minõségû borokat keresik a boltok polcain. Az olcsóbb külföldi borok viszont megdrágultak, ezek helyét foglalhatják el egyes magyar borok – vélik az ágazat szereplõi.

Dr. Barócsi Zoltán, a fõiskola fõborásza az egyik rendezõként megemlítette: ez a program is része volt a 675 éves Gyöngyös rendezvénysorozatnak. A KRF számára fontos, hogy egyfajta helyi közvetítõ szerepet felvállalva összehozzák a termelõket a döntéshozókkal – egészítette ki a szakember.

Forrás:
Heol.hu
http://www.heol.hu