Nem szentségtörés kis magyar fröccsológia

„Levesre telik és kenyérre / s fröccsre, hogy csináljon ricsajt” írta József Attila Hazám címû versében, és állítólag õ nevezte el a kisfröccsöt füttynek, merthogy azt egy füttyre meg lehet inni. Miután bornemzetként vagyunk számon tartva és a nagyüzemi szikvízgyártás Jedlik Ányos nevéhez fûzõdik, és Vörösmarty Mihály magyarította a németes spriccer szót fröccsre, amikor Fáy András birtokán õk hárman elkészítették a világ elsõ szódás borát, a fröccs igazi hungarikumnak számít.

A fröccsök elnevezését többnyire a bor-szódavíz arány, ritkábban az arányt kitaláló híresség neve adja. A továbbiakban az elegy arányát az italféleség utáni zárójelben jelezzük bor/szóda sorrendben. A legismertebb kisfröccs (1/1), nagyfröccs (2/1), hosszúlépés (1/2), házmester (3/2), viceházmester (2/3) mellett számos elegyítés létezik.

A teljesség igénye nélkül: Krúdy-fröccs (9/1; az íróról elnevezve), háziúr, más néven nagyházmester vagy bivalycsók (4/1), lakófröccs, más néven kisházmester vagy sportfröccs (1/4), maflás (5/5), avasi fröccs (7/3), csatos (10/5), távolugrás vagy sóherfröccs (1/9), lámpás (15/5). A politika iránt fogékonyaknak ott a polgármester (6/4) és az alpolgármester (4/6). Államfõ, kormányfõ vagy házelnök elnevezésû fröccsök még nincsenek, de országunk politikai érzékenységét ismerve a fröccsözõk ezekre is kitalálnak elõbb-utóbb valamilyen keveréket.

Érdekességnek számít a bakteranyós (2,5/2,5), a szóda helyett kovászos uborka levével elegyített bor, az Újházy fröccs, a vörösbort kólával keverõ kis- és nagyvadász vagy VBK, a brandy és kóla elegye, a lórúgás (1/1), a macifröccs (vörös kisfröccs + málnaszörp) vagy a híres matrózfröccs (korsó sörbe deci rum), de ezek a változatok már messze esnek a bor-szóda alapfelállástól.

Az ital dobozos változatának és terjesztésének híre egyelõre az interneten terjed, a projektgazda Hilltop marketinges munkatársa, Süli Tamás még nem kívánt részleteket elárulni az új termékrõl, mivel az bevezetés alatt áll, és jelenleg csak az olvasói véleményeket gyûjtik csokorba, ezért megkérdeztünk néhány érintettet a fröccsrõl, a dobozos forgalmazás esélyeirõl.

A budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszékének szakoktatója, Dobóczkyné Tóth Judit a tiszta ízû, könnyû fehér és száraz, kicsit savas borokból készített fröccsre esküszik, ahol nem a magas alkoholtartalom a lényeg, hisz nem az a cél, hogy a fogyasztó berúgjon. Az viszont fontos az oktató szerint, hogy ne silány borból készüljön a spriccer, mivel a szén-dioxid fölerõsíti a bor ízét, így pocsék bornál a pocsék ízt. Miként az is lényeges, hogy szódából készüljön az ital és ne ásványvízbõl, lehetõleg fele-fele arányban. A tanárnõ sikeresnek gondolja a fémdobozos kiszerelés piacra dobását, akár külföldön is, bár ez nem fogja háttérbe szorítani a sörfogyasztást.

Az Országos Szikvízkészítõ Ipartestület volt a tavaly nyári Városháza parkban rendezett nagysikerû Fröccsünnep fõtámogatója. A testület elnöke, Szabó István jelzi, hogy idén borászokkal közösen a Várban ünneplik a fröccsöt és a fröccsözést, méghozzá májustól négy hónapon át tartó rendezvénysorozattal. Ezúttal megkísérlik az elmúlt évben felállított Guinness-rekord megdöntését: akkor 500 liter kisfröccsöt állítottak elõ vörösborból, idén 550 liter a cél, fehérbõl.

Az elnök is fontosnak mondja a jó minõségû boralapanyagot, de kívánatosnak tartja azt is, hogy a dobozos kiszerelés tükrözze a fröccsök sokféleségét, vagyis lehessen vásárolni kis- és nagyfröccsöt, hosszúlépést és házmestereket is ízlés és kapacitás szerint. Mindamellett azt is megemlíti, hogy a dobozolással elvész a bor és szóda keverésének procedúrája és hangulata, ami szerves része a fröccsözésnek, természetesen valódi szódásüveg segítségével. Szabó úr röstelkedve bár, de bevallja: õ maga a laza, hosszúlépésszerû, édes borból készült fröccsöt kedveli. Elnézzük neki.

Rókusfalvy Pál volt tévés személyiség és borosgazda üdvözli a fröccs dobozos változatának ötletét, megelégedéssel nyugtázza, hogy a jövõben nem csupán sört lehet fogyasztani a kánikulában, ebben a kiszerelésben. Azt sem gondolja szentségtörésnek, ha a saját borait hígítja valaki szikvízzel. Maga könnyû, nyári, illatos borokból keveri a fröccsöt, leginkább saját etyeki olaszrizlingjébõl. Mint mondja, fogadója kerti asztalán mindig áll a boros flaska mellett egy üveg (!) szódavíz is, hogy mindenki elkészíthesse magának a hangulatához illõ, kívánt arányú keveréket. Talán ez az egyetlen, ami elvész a dobozos fröccsel, a készítés ugyanis a borkultúra szerves része, egyébként is jó, ha minél több természetesség jellemzi a borfogyasztást. Örömmel veszi, hogy a fröccskultúra elindult Magyarországon.

Forrás:
Stop.hu
http://www.stop.hu