Nem pihennek a hegypásztorok

Az ezertõs ültetvény helyén két évvel ezelõtt még gazzal benõtt, elvadult szõlõtõkék voltak – mondta el Zágorhidi Czigány Ákos, a civil szervezet ügyvezetõje. Közlése szerint a keszthelyi egyetemmel közösen választották ki a térség éghajlatának, klímájának leginkább megfelelõ oltványokat: négy fehérfajtát – rizlinget, nektárt, leánykát és szürkebarátot – és két kékszõlõ fajtát. A kétéves töveknek most támaszt kell építeni, hogy a felnövõ szõlõtõkék a fémoszlopokra feszített drótokba kapaszkodhassanak.

Zágorhidi Czigány Ákos felidézte, hogy a 2,5 hektáros mintagazdaságot a szõlõhegy legelhanyagoltabb, 4-5 méteres „nadrágszíj” parcelláiból másfél évtized alatt alakították ki. A keskeny parcellákat megtisztították, megmentették a régi gyümölcsfákat, és rendbe hozták az évtizedeken át üresen álló, omladozó épületeket, egy õsöreg présházat pedig úgy telepítettek át, hogy a bontáskor besorszámoztak a gerendákat, és eredeti tervek szerint újra felépítették. A birtokon õshonos fákat ültettek, többek között mosolygós batult, pünkösd királyát, piros csörgõ almát, zabérõ- és a vadkörtét, ropogós cseresznyét és cigánymeggyet – fûzte hozzá a Hegypásztor Kör ügyvezetõje. – A gyümölcsösben megtalálható az egykor õshonos, de most már kuriózumnak számító berkenye, szeder, húsos som és naspolya is.

A tervekrõl elmondta, hogy a vidékfejlesztési pályázat 28 millió forintos támogatásával apartmanokat hoznak létre. Az épületek szerkezetkész állapotban vannak, a belsõ tereket majd a nyáron alakítják ki. Az épületekben biztosítják az energiaellátást is, amelyet alternatív energiával, szél- és nap kombinációval oldanak meg. A hegyen szeretnék visszaállítani a hagyományos hármas szerkezet. „A domb alján gyümölcsfák nõttek, a domboldalon a présház állt, a dombtetõn pedig végig szõlõ volt” – jegyezte meg az ügyvezetõ. Az oszkói szõlõhegyen az elmúlt félévszázadban nem telepítettek új szõlõt, most viszont a pásztorkör példájára egyre több gazda is telepítésbe kezdett.

Az egyesületet az elsõ civilszervezetek között – a térségben egyes számmal jegyezték be – még 1985-ben alapították az oszkói fiatalok. Céljuk kezdetben a körzet boronafalú présházainak megmentése és dokumentálása volt, de tevékenységük kiegészült az utóbbi évben: ifjúsági, közösségi programokat szerveztek, borászattal, szõlészettel, turizmus- és vidékfejlesztéssel kezdtek foglalkozni, a faluközpontban közösségi házat, teleházat mûködtetnek. A nyolcvanas években a fiatalok számára még egyértelmû volt az elvándorlás, a kilencvenes években ez a folyamat lelassult, az ezredforduló után pedig már egyre több család költözik a közeli városból Oszkóra – érvelt Zágorhidi Czigány Ákos.

Forrás:
MNO Magyar Nemzet Online
http://www.mno.hu