\”Ne rohanjanak az Alföldre\”

Mindehhez hozzáfûzte: meglátása szerint az európai uniós csatlakozásnak nem lesz vesztese ez a Mátraalján meghatározó ágazat. Ehhez persze bizonyos feltételeknek meg kell felelni, hiszen elsõsorban a valódi minõséget elõállítók számára nyílnak meg a piaci lehetõségek. Ugyancsak fontos, hogy a megfelelõ gazdaságmérettel szálljanak versenybe a hazai termelõk, s ez nem képzelhetõ el másként, csak az integrációk létrehozásával, illetve erõsítésével. E tekintetben a nagyrédei Szõlõskert Rt. eddigi tevékenysége alapján a mátraalji gazdák uniós jövõjét \”ha nem is verõfényesnek, de semmiképp sem borúsnak\” ítélte a politikus.

– Az úgynevezett egyszerûsített rendszerbe történõ belépésünk azt is jelenti, hogy a szõlészetben is elérhetõk lesznek a földalapú támogatások. Ezek persze csak a megfelelõ birtokméret esetén, vagyis – figyelembe véve a hazai viszonyokat – a szövetkezések, integrációk révén lesznek lehívhatók – nyomatékosította a honatya, azt is hozzátéve, hogy a környezetkímélõ technológiák bevezetésére szintén jelentõs, hektáronként több tízezer forintos támogatást lehet nyerni.

A hegyközségek szerepét meghatározónak ítélte, mondván: külföldi példák bizonyítják, hogy az igazolt minõség és eredet adja a borok \”bizalmi hátterét\”, amit a piac el is ismer. Ezt felismerve jövõre 600 millió forintot juttat a költségvetés a hegyközségek, mint önszabályozó és önkorlátozó testületek mûködésére, s további 200 milliót informatikai fejlesztésekre, a rájuk váró adatszolgáltatás és -feldolgozás zökkenõmentes lebonyolítása érdekében.

A politikus eredményként értékelte, hogy a borkiméréseknek ismét naponta kell majd elszámolniuk a készleteikkel, úgy vélte: ez eredményesen visszaszoríthatja a hamisítást, ami aztán a bor- és a szõlõárakban is meg fog jelenni.

A bor jövedéki adójának literenként 3 forinttal, nyolc forintra történõ emelését \”szükséges kompromisszumként\” említette a képviselõ, megjegyezve, hogy 2005-re szeretnék ismét elérni az ötforintos szintet.

Az adatszolgáltatással, a gazdák hegyközségi regisztrációjával kapcsolatos teendõk mellett a legsürgetõbb feladatként a melléktermékekkel történõ elszámolás feltételeinek megteremtését emelte ki. A hazánk által is vállalt uniós szabályozás szerint ugyanis 80 hektoliternél több must elõállítása esetén kötelezõ elszámolni a törköllyel és a borseprõvel. Miközben ma Magyarországon nem adottak a megsemmisítés, illetve a lefõzés azon feltételei, amelyek megfelelnének a közösségi szabályozásnak.

Azt viszont pozitívumként emelte ki, hogy a szõlõsgazdák úgynevezett újratelepítési joggal bírnak majd az Unióban, ami szerinte az orvosi praxisokéhoz hasonló \”vagyoni értékû jog\”. Az más kérdés, hogy csak korlátozottan lesz átvihetõ más borvidékekre, ezért óva intette a nagyrédeieket, hogy sietve vásároljanak területeket az Alföldön…

Összegzésében úgy vélekedett: hosszú távon pozitív lesz a csatlakozás mérlege, a rövid távú kedvezõtlen hatások kivédésére pedig elsõsorban a társulások, a szövetkezések, integrációk szolgálhatnak.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu