Miként tudunk a borhamisítókkal szemben védekezni – hatósági munka a borszektorban

Hamisított bor az, mely lényegileg a szõlõ levébõl vagy természetes borból készül ugyan, de olyan alkotórészeket is tartalmaz, melyek a természetes borokban nem találhatók. A mai jogkövetõ ember számára borhamisítás fogalma a jogi szabályozás be nem tartását jelenti. A jelenleg hatályos bortörvény – a 2004. évi XVIII. trv. 15. § (1) – kissé nagyvonalúan hamisítványnak tekint minden olyan bort, melyet nem a jogszabályok elõírásainak maradéktalan betartásával készítettek. A borhamisítás és a hamis bor fogalmában kissé összemosódik a termékhamisítás fogalma is.

A jogszabály alapvetõen két nagy csoportra bontja a hamisítványok fajtáit:

– Nem megengedett anyagok használata (víz hozzáadása, szintetikus színezékek, mesterséges édesítõszerek, glicerin, izocukor, természetes színezékek, nem megengedett tartósítószerek hozzáadása, egyéb gyümölcsborral történõ keverés).

– Megengedett anyagok használata nem megengedetett mennyiségben (must túljavítása, édesítés nem megengedett mértékben, savtartalom növelése).

Mindezek kiegészülve hamis vagy megtévesztõ megjelöléssel, és a számlanélküli forgalmazással gazdasági hatásukat tekintve azonosak, de pl. élelmezés-egészségügyi szempontból eltérõ veszélyekkel járnak.

A hamisítás elleni küzdelemben ma már nem elegendõ az érzékszervi vagy az analitikai minõsítésekre alapozni, bizonyos esetekben csak az adminisztratív ellenõrzésekkel kiegészítve lehet a kívánt eredményt elérni. Miként a hamisítók visszaszorításához a termékpálya szereplõinél is több szintes, összehangolt tevékenységre van szükség:

– A jogalkotók feladata az egyértelmû és betartható szabályok megalkotása, aktualizálása.

-Az ágazatirányítók feladata az intézményrendszer, a gazdasági és jogi szabályzórendszer mûködtetése.

– A termelõk feladata a jogkövetõ magatartás mellett az önigazgatás eszközeivel a hitelesség megalapozása (pl. származásigazolás rendje) és a termékpálya áttekinthetõségének megteremtése (pl. nyilvántartások pontos vezetése, adatszolgáltatás

– Az ellenõrzõ hatóságok feladata a termékminõsítés, a termék-elõállítás és forgalmazás ellenõrzése, a jogszabályba ütközõ cselekmények feltárása és szankcionálása és az ellenõrzések eredményeirõl a hiteles tájékoztatás.

Hazánkban a borászati hatósági feladatokat az MgSzH Központ Borminõsítési Igazgatósága látja el, így hatáskörébe tartozik a borhamisításokkal kapcsolatos állami feladatok ellátása is.

Tevékenységét az alábbi jogszabályi háttér alapján végzi:

– 2004. évi XVIII. törvény a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról (Bortörvény);

– 274/2006 (XII. 23.) Kormány rendelet;

94/2004.– 104/2004. (VI. 3.) FVM rendeletek;

– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás rendjérõl (Ket.).

A Borminõsítési Igazgatóság feladatait a Borászati Hatósági Osztály, a Borellenõrzési Osztály és az akkreditált Vizsgálólaboratórium (Belföldi Borok Vizsgálati Laboratóriuma, Export-Import Borok Vizsgálati Laboratóriuma, Mûszeres Analitikai Laboratóriuma) útján látja el. A Bortörvény a borászati hatóság feladatait részletesen meghatározza, ezen belül ellenõrzési kötelezettséget is elõír.

Legfontosabb ellenõrzési feladatok:

borászati termékek származásának, eredetének és minõségének ellenõrzése az elõállítás és forgalmazás területén,

borászati technológia ellenõrzése,

csomagoló, kiegészítõ, segéd- és adalékanyagok ellenõrzése,

borászati üzem jogszerû mûködésének ellenõrzése,

szakmai nyilvántartások ellenõrzése, beleértve a származási bizonyítványok valóságtartalmát is,

a borászati termékek összetételének vizsgálata, jogszabályi elõírásoknak való megfelelése.

A hagyományos értelemben vett borhamisítások kimutatása komoly feladatok elé állította a borászati kémia területén dolgozó kutatókat. Az utóbbi években az élelmiszeripar területén egyre általánosabbá vált az alacsonyabb rendszámú stabil izotópok mérésén alapuló minõségvizsgálat.

A borászati analitika területén elsõdleges jelentõségû a borok autentikusságának vizsgálata, amelynek során igazolható, hogy a bor megfelel a címkén deklaráltnak (minõségi kategória, cukoreredet, földrajzi eredet, évjárat, szõlõfajta).

A mustban és borban az etanol, cukor és víz 2H illetve 13C és 18O stabil izotópjainak vizsgálata kulcsfontosságú szerepet játszik a hamisítás kimutatásában, úgymint a mustcukrozás, a vízhozzáadás, vagy a cukorral történõ édesítés mértékének meghatározása. A 2H -NMR spektroszkópia segítségével, a természetes anyagoknak a szintetikus termékektõl való megkülönböztetése lehetõvé vált, ezáltal meghatározható a termékek pontos biológiai eredete is.

A mérést kiegészítõ IRMS (Isotop Ratio Mass Spectrometry) vizsgálatok (13C/12C, 18O/16O) további információval szolgálhatnak a biológiai, illetve földrajzi eredet meghatározásához.

Ezen módszerek hiteles felhasználása természetesen komoly adatbázis meglétét igényli, ezért az európai uniós országok összefogása révén, a 2348/91/EGK rendelet értelmében megkezdõdött az teljes uniós adatbázis elkészítése, intézményrendszerének kiépítése (JRC, Joint Research Centre European Union).

Magyarországon Igazgatóságunkon 2001. év márciusa óta folynak SNIF-NMR (Site specific Natural Isotopic Fractionation) vizsgálatok, és az uniós együttmûködések keretében a magyar borok tekintetében már 10 évjáratra rendelkezünk adatbázissal.

Az egész ország területén 2008-ban 8 fõ borászati felügyelõ végezte az ellenõrzéseket, létszámunk a bor forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg egy részének felhasználásával jelenleg 13 fõre bõvült.

2007. évben az ellenõrzött tételek 45,3%-a, 590 db volt kifogásolt. Összetétel miatt 278 db, jelölési hiba miatt 262 db, mikrobiológiai hiba miatt 87 db, és érzékszervileg 388 db nem felelt meg. Egy tételnél több hiba is lehetett. A 2007-2008. évi vizsgálati statisztikát az 1. számú táblázat szemlélteti.

1. számú táblázat: Vizsgálati statisztika 2007-2008.

A jogszabálysértések miatt 4 borászati üzem mûködési engedélyét visszavontuk, 6 üzemet ideiglenesen 30 napra bezárattunk. A vámhatóságnak 26 tételt a jövedéki törvény megsértése miatt a jövedéki törvény elõírásának megfelelõen átadtunk. 286 tétel esetében szabtunk ki minõségvédelmi bírságot, összesen 91.404.800 Ft értékben.

2008. évben jogszabálysértések miatt 13 üzemet ideiglenesen 30 napra bezárattunk. A vámhatóságnak 24 tételt a jövedéki törvény megsértése miatt, a jövedéki törvény elõírásának megfelelõen átadtunk. 515 tétel esetében szabtunk ki minõségvédelmi bírságot, összesen 162.810.270 Ft értékben.

A magyar borok minõsége és a borászatok jogkövetõ magatartása az utóbbi évtizedben folyamatosan javuló tendenciát mutat. A hiányosságok nagy része már „enyhe” kategóriába tartozik: rossz címkefelirat, magasabb kénessav tartalom, ízhiba.

Továbbra is gond az illegális kereskedelem, ahol a nem megfelelõ minõségû borok döntõ hányadát forgalmazzák. Sajnos az itt feltárt jogszabálysértések alapján az igazságszolgáltatás nagyon gyenge hatásfokkal mûködik, ami nem rettenti el a jogszabálysértõket.

A hamisítás elleni küzdelem fontos elemei a nyilvánosság, a pontosság és a tájékoztatás. A külföldi borok fokozott térnyerése miatt fontos ezek felhasználásának rendszeres, visszatérõ ellenõrzése, a hatályos elõírások betartatása.

A termékpálya szereplõk hatékony együttmûködésének feltételei a közös érdekek felismerése, az egységes ellenségkép kialakítása, az egyenjogúság és az összehangoltság.

A borhamisításokkal szembeni küzdelem feladata a termelõi érdekképviseleteknek és a fogyasztóknak valamint az ellenõrzõ hatóságnak is, hogy végül a fogyasztók élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelõ minõségû borászati terméket tölthessenek a poharukba.

Horváth Csaba, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Kunszeri Miklós, MgSzH Központ BI

Barátossy Gábor, MgSzH Központ BI

Forrás:
Agroinform
http://www.agroinform.hu