Mi lesz a magyar borral?!
Félve néznek a szüret elé a magyar szõlészek, borászok, mert az idõjárási, felvásárlási és piaci bizonytalanságok mellett idén még az uniós borreform legnehezebb üteme körüli bizonytalanságok is terhelik az ágazatot – mondta a Napinak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára. Az uniós borjogot számos alapvetõ ponton átíró szabályozás utolsó egyebek között a borászati eljárásokról és az eredetvédelemrõl szóló rendeletei ugyanis csak július 24-én jelentek meg, de augusztus elsejével már hatályba is léptek.
Ugyan a magyar jogalkotás a tervezetek alapján próbált elébe menni a problémáknak – például az év elején módosították a bortörvényt -, még hiányzik számos végrehajtási rendelet vagy a meglévõk módosítása. A hétvégén már megindult a rendeletáradat megjelentetése a Magyar Közlönyben, de az ágazat szereplõi arra számítanak, hogy noha az idei szüretet már az új szabályok szerint kellene lebonyolítani, folyamatos megjelenésük miatt lesznek problémák a készülõ borokkal is. Hiába jelent meg ugyanis az uniós direktíva, magyarra átültetése során akadhatnak értelmezésbeli eltérések, és hiába látnak napvilágot folyamatosan a magyar jogszabályok is, nem biztos, hogy el is jutnak a termelõkhöz, borászokhoz – figyelmeztetett Horváth Csaba.
Az ágazatban mûködõ vállalkozásoknak mostantól egész tevékenységüket egy telephelyen kell nyilvántartaniuk akkor is, ha területileg széttagoltan mûködnek. Ez költséges informatikai fejlesztéseket tesz szükségessé, november végén viszont már eszerint kell Brüsszelbe elküldeni az ágazatról szóló jelentést. A szakma attól tart, hogy bár az uniós késlekedés Európa-szerte gondokat okoz a termelõknek, a magyar borászat ismét versenyhátrányba kerül, mivel máshol az átmenet alatt megértõbbek a hatóságok.
A reform teljesen újraalkotja az eredetvédelmet; Magyarországon az eddig alkalmazott összes borkategória megváltozik és a származási bizonyítvány is megújul. A meghatározott termõhelyrõl származó minõségi bor kategóriát az oltalom alatt álló eredetmegjelölés váltja fel, a földrajzi jelzõvel rendelkezõ asztali bor kategóriát pedig az oltalom alatt álló földrajzi jelzés. A harmadik kategória a földrajzi jelzés nélküli bor lesz, és eltûnik majd az eddig használt asztali, illetve tájbor kifejezés a palackokról.
Ezeknek és a kapcsolódó termékleírásoknak a forgalomba hozatalnál lesz kiemelkedõ szerepük, ezért a termelõknek is ismerniük kell a jogszabályokat ahhoz, hogy eldöntsék: miként akarják piacra dobni a terméküket, milyen szõlõfajtákat, technológiai eljárásokat, adminisztrációs és egyéb költségeket hajlandók vállalni. Azt sem árt elõre fölmérni, hogy mindez a fogyasztói árban is megtérül-e majd. A termékleírások ugyan csak a borkészítés alapparamétereinek közös meghatározását tartalmazzák, de versenyelõnyt is eredményezhetnek – mondja a fõtitkár.
A már meglévõ, védelem alatt álló borok, illetve borvidékek esetében 2011-ig pótolni kell a termékleírásokat, ami ellenõrizhetõvé teszi, hogy egy adott termék megfelel-e az oltalom kritériumainak, részesedhet-e annak gazdasági elõnyeiben, illetve segíthet dönteni vitás esetekben. A hegyközségeknél már megkezdõdött az elõkészítõ szakmai vita: Tokajban közel a konszenzus, a borvidékek felénél pedig komoly elõkészületek vannak. Bár a HNT még nem tud kész termékleírásról, a magyar hatóságok bajban lennének, ha most megpróbálnának benyújtani egyet. Egyelõre ugyanis – más tagországokkal ellentétben – Magyarországon nincs eredetvédelmi hivatal, lényegében hiányzik a termékleírások elbírálásának szabályozása, intézményrendszere, az ellenõrzések finanszírozási háttere. Készül ugyan egy kormányrendelet ami ezt, valamint az eljárásrendet és a részletszabályokat is tartalmazza, de még csak a közigazgatási egyeztetési szakaszban van; véleményezési határideje augusztusra járt le és még nem lehet tudni, mikor kerül a kormány elé.
Az elképzelések szerint létrejönne egy a nemzeti szintû elbírálásban véleményezõ szerepet játszó boreredet-védelmi tanács, de a termékleírásokat a szabadalmi hivatalnak is megküldenék. A nemzeti eljárásra kilenc hónapot ad az EU, majd a kérelmeket és a leírásokat továbbítják Brüsszelbe, ahol nagyjából ugyanennyi idõ áll rendelkezésre az eredetvédelem megítélésére. Ha a jelenleg védelem alatt lévõ elnevezések termékleírásait nem nyújtják be legalább a nemzeti hatóságoknak 2011-ig, akkor azokat törli az unió – mondta Horváth Csaba. Egyelõre nem tudható, hogy mekkora lesz az új eredetvédelmi minõsítési rendszer járulékos költsége, ahogyan az sem, hogy a borvidékeken létrejöhetnek-e kisebb akkreditált laborok, tehermentesítendõ a jelenlegi központi ellenõrzést.
1. Az eddig alkalmazott összes borkategória megváltozik
2. Megújul a származási bizonyítvány
3. A már védelem alatt levõ borok-borvidékek esetében 2011-ig pótolni kell a termékleírásokat
4. Az egész tevékenységet egy telephelyen kell nyilvántartani
Forrás:
Napi Gazdaság
http://www.napi.hu