Mészkõbánya a villányi borvidék kapujában?

Itt van nekünk a harkányi gyógyvíz, a siklósi vár és a villányi bor, a túrázást kedvelõknek az érintetlen táj. Ezen a környéken számos turisztikai vállalkozás mûködik, amelyek a kedvezõ adottságok miatt gyorsan fejlõdnek. Nem hiányzik ide senkinek semmilyen gyár – mondja az 58-as út mentén lévõ Tenkes Csárda tulajdonosa, Kovács Gábor, amikor arról kérdezzük: mit szól ahhoz, hogy állítólag mészkõbánya és vakolatgyártó üzem létesül a csárdájától néhány száz méterre lévõ hegyen.

Víz, növények, jó levegõ

A csárdatulajdonos nincs egyedül ezzel a véleményével. Ez egy környezetvédelmi terület, az itt lakók a turizmusból élnek, a hegy tetejére most épült kilátó, ahonnan ellátni a Dráváig – sorolják az ellenérveket. A Cser- és a térképen kékkel jelölt Tenkes-hegy völgyében lévõ, egyutcás, kevesebb, mint kétszáz lakosú kistelepülés, Csarnóta polgármestere is úgy érzi: nincs szükségük a gyárra.

Az év elején kerestek meg minket, és tudomásunk szerint a harkányi polgármestert magánszemélyek, azt mondták, a Baumit nevû céget képviselik – idézi fel az elõzményeket Kilnerné Füvesi Judit, a kistelepülés polgármestere. Azt közölték, hogy a Baumit nevû osztrák vakolatgyártó cég szeretne egy vakolatüzemet és egy bányát nyitni a hegyen, ahol az ország egyik legkomolyabb mészkõlelete található.

Borzasztó nagy környezetkárosodást jelentene a beruházás, a tervezett üzem közel lenne a házakhoz, ráadásul a beruházás miatt elbontanák a hegy egy részét – sorolta ellenérveiket Kilnerné. A polgármester, aki a kiemelt vízbázist, a védett növényeket és a jó levegõt is félti, azt mondta, az új üzem gépesített lenne, így kevés, legfeljebb tíz új munkahelyet teremtene. Csarnóta elzárkózott a megkereséstõl, és „azóta nem is beszéltünk errõl”.

A kilátót is odébb tenné?

A környékbeliek úgy tudják, a harkányi polgármester, Bédy István viszont támogatja a baumit terveit (a hegy közigazgatásilag Harkányhoz tartozik, míg az engedélyeztetési eljárást a siklósi polgármesteri hivatalban kell elindítani). A bányanyitás ellenzõi olyan pletykákat is hallottak, hogy Harkányban azt mondták a beruházó képviselõinek, hogy az sem probléma, ha a kilátó útban van, mert odébb teszik.

A híresztelésekrõl, és arról, hogy támogatja-e a beruházást, szerettük volna megkérdezni Bédy Istvánt. A harkányi polgármestert azonban több hét alatt sem sikerült elérnünk, még a település honlapján feltüntetett fogadóórájának idõpontjában sem. A polgármesteri hivatalban többször kértünk visszahívást a megkeresésünkkor ballagáson, tárgyaláson, megbeszélésen részt vevõ, vidéki úton lévõ vagy éppen ebédelõ polgármestertõl, de hiába. Helyettesével, Éva Ferenc alpolgármesterrel egyszer sikerült beszélnünk, õ azonban azt mondta, errõl az ügyrõl nem jogosult nyilatkozni, keressük a polgármestert.

Nem keresnek, csak gondolkodnak

Nem kevesebb, mint tíz, hanem 20-40 munkahelyet jelentene egy ilyen gyár, ha megépülne – ezt már Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetõje mondta az Index kérdésére. Az osztrák tulajdonban álló cég vezetõje ugyanakkor leszögezte: bár valóban gondolkodnak azon, hol lehet a következõ gyáruk, „a helyszín kiválasztásával kapcsolatban nem folytatunk most tevékenységet”. Határozottan leszögezte, hogy nem tárgyaltak senkivel egy esetleges villányi beruházásról.

Arról viszont hallott, hogy a dél-baranyai térségben – amelyrõl azt mondta: akár ott is lehetne a gyáruk, de vizsgáltak észak-dunántúli lehetõségeket is – „magánszemélyek készülnek arra, hogy egy régi, nem mûködõ bányát újranyissanak”. A négy magyarországi gyárral rendelkezõ, évi tízmilliárd forintos forgalmú Baumit vezetõje szerint az ország jelentõs hányada a Natura 2000 hatálya alá tartozik, így nagyon nehéz üzemet, pláne bányát létesíteni.

A vakolatgyártáshoz nagyon fontos nyersanyagkincs a mészkõ, a dolomit és a tiszta kvarchomok. Ezek közül a Baumit a mészkõjellegû ásványokat preferálja, ezért sok potenciális helyszín van az országban bányanyitásra, mondta Illy. A cégvezetõ azt mondta: nem kizárható, hogy ha az említett magánszemély sikerrel járnak, akkor a Baumit mögéjük áll.

Tokaj után Villány

Nem a villányi borvidék az elsõ, ahol ipari beruházás ellen küzdenek helyi lakosok, természetvédõk, és a turisztika fejlesztésében érdekelt vállalkozók. A világörökségi védettségû tokaji borvidéknek szintén a kapujában, Szerencsen szalmatüzelésû erõmûvet építene a Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó cég.

A beruházást a szerencsi önkormányzat engedélyezte, ám egy, az idei év elején, az UNESCO számára készült jelentés az engedélyezési folyamat több lépését kifogásolta. A jelentés nyomán a beruházás ellen tiltakozók az építkezés leállítását követelték – korábban a Békés megyei Medgyesegyháza térségében helyi népszavazás akadályozta meg egy szalmaerõmû létesítését –, és az építkezés jelenleg sem folyik. Igaz, a szerencsi cukorgyár bezárása [1] miatt a térségben megindult egy, a cukorgyárból elbocsátottak reményei szerint új munkahelyeket jelentõ szalmaerõmû megépítését támogató mozgalom is.

A cikkben hivatkozott linkek:

[1] http://index.hu/gazdasag/magyar/szec080414/

Forrás:
Index
http://www.index.hu