Mennyi bort iszunk naponta?
Minden második embernek ajánlotta már orvosa, hogy egészségmegõrzés céljából igyon meg naponta egy-két deciliter bort. A most megjelent, 1.300 fõs internetes kutatásból kiderül: a férfiak maguktól is isznak, a nõket viszont többet kell noszogatni amiatt, hogy igyanak egészségük védelmében. A legtöbben vörösbort isznak, mert úgy vélik, hogy ennek a bornak vannak pozitív élettani hatásai. A pincészetek mellett, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékén is vizsgálják a balatoni borok élettani hatásait, amelyek eredményei megerõsítik a borivás egészségségérõl szóló vélekedéseket. – olvasható az évi tizenegy-millió palack bort forgalmazó Varga Pincészet közleményében.
A megkérdezett férfiak 49 százaléka és a nõk 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már elõfordult, hogy borozott egészsége megõrzése érdekében. A férfiak 22, a nõk 14 százaléka fogyaszt bort rendszeresen egészségügyi célból. A fiatalabbakat kevésbé érdekli ez a szempont, 14 százalékuk iszik rendszeresen ilyen célzattal, viszont a 60 felettiek 34 százaléka kóstolgat napi szinten egészség megõrzési szempontok alapján.
Érdekes, hogy a kérdõívet kitöltõk közül, a 60 felettieknek közel kétszeres gyakorisággal (66%) ajánlotta már orvos, hogy fogyasszanak bort, mint a fiatalabbaknak (35%). A kutatásból kiderül az is, hogy az orvosok a nõnemû pácienseknek gyakrabban ajánlják a borfogyasztást, mint a férfiaknak. Ezek szerint a férfiak maguktól is megtalálják a borosüveget, ha az egészségükrõl van szó. – olvasható a Varga Pincészet elemzésében.
A kutatás rákérdezett arra is, hogy ki és miért iszik: a férfiak 23 százaléka agymûködésének serkentése érdekében fogyaszt bort, a nõk 30 százaléka pedig úgy véli, a bor gátolja az öregedést. A megkérdezettek 98 százaléka tarja egészségesnek a vörös borok fogyasztását, fehéret kevesebben (68 százalék), a rozékról pedig csak a borivók 64 százaléka tartja úgy, hogy segíthet a betegségek megelõzésében.
Dr. Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének vezetõje is megerõsíti a Varga Pincészet fogyasztói szokásainkat vizsgáló elemzését. A kutató szerint: a magyarok nem véletlenül gondolják azt, hogy egészséges a borfogyasztás, hiszen errõl több népgyógyászati, és tudományos kutatás is napvilágot látott már. A bornak köztudottan lúgosító, savkiegészítõ, antiszeptikus hatása van. Amerikai kutatók bebizonyították, hogy ásványi anyagokban és flavonoidokban gazdag vörösbor mérsékelt fogyasztása sejtmegújító hatású. A bor alkoholtartalma a központi idegrendszerre enyhe nyugtató és altató hatást gyakorol. Nemzetközi kutatások azt is bebizonyították, hogy a vörösbort mérsékelten fogyasztók ritkábban kapnak szívinfarktust, és általában hosszabb ideig élnek. Erre a legjobb példa Franciaország: a francia emberek életkilátásai sokkal jobbak az átlag európai emberénél. Táplálkozásuk korántsem mondható egészségesnek, hiszen sok telítetlen zsírsavat fogyasztanak, és sok a dohányzó is, de a vörösborok gyakori fogyasztása által lecsökkent a szív-és érrendszeri betegségben szenvedõk aránya. A vörösborok átlagban 1800-4000 mg/l koncentrációban fenolos vegyületeket tartalmaznak, amelyek antioxidáns és gyökfogó hatásúak, meggátolják a vérzsírok lerakódását, és ezáltal a vérerek falán nem képzõdnek plakkok, így a szívinfarktus kockázata is lecsökken.
A nemzetközi kutatásokat megerõsítik a magyar vizsgálatok is. Dr. Kállay Miklós, professzor szerint: a pozitív élettani hatású vegyületek, amelyek a borban is megtalálhatók a fémionok, a polifenolok és a szerves savak. Ezeket közel 30 éve vizsgálja, vizsgálta a Tanszék. Mint mondta: a polifenol-vegyületeknek antioxidáns, szabad gyökfogó tulajdonságuk következtében pozitív élettani hatást tulajdonítanak az orvosok is. A hazai kutatók vizsgálták már a magyar borok biogén amin tartalmát is. Ezek közé tartozik például a hisztamin (allergén vérnyomáscsökkentõ), a tiramin (vérnyomást növelõ) és a szerotonin, amelynek fontos szerepe van az ingerületek átadásában, ezen kívül a depressziós megbetegedések lehetséges gyógyszere.
A magyar kutatók már azt is megállapították, hogy borban jelentõs a kálium, a kalcium és a magnézium, amelyek a legjelentõsebb fémionok. A kálium segít a szívizomzatnak, valamint az izommozgások koordináltságáért felelõs. Hiánya szívritmuszavarokat okoz, gyorsítja a pulzust és csökkenti a vérnyomást. A kalcium nyugtatóan hat a gyomor és béltraktus idegeire, segíti az epekiválasztást és erõsíti a csontállományt. A magnézium a fermentumokat aktiválja és véd az érelmeszesedéstõl. Hiánya idegességhez vezet.
A Borászati Tanszék jelenleg is folytat kutatásokat a bor fiziológiailag aktív vegyületeire vonatkozóan, nyilatkozta Dr. Kállay Miklós, professzor, aki 30 éve foglalkozik a témával. Jelenleg célzott kutatásokat végeznek a fentiekre vonatkozóan a Balaton felvidék Pinot fajtáival kapcsolatban a technológiai változások függvényében.