Mélyütések a borászoknak

Hárs Ti­bor, a me­cse­ki bor­vi­dék el­nö­ke sze­rint ma a leg­fõbb gond­ja a gaz­dák­nak, hogy nem is­me­rik a fel­vá­sár­lá­si ára­kat. Már meg­kez­dõ­dött a szü­ret, prés­ben a ko­rai faj­ták leg­ko­ráb­bi­ja, az Ir­sai Oli­vér, és még min­dig nem nyi­lat­ko­zik a ré­gió fel­vá­sár­ló­ja. Nos, nyom­ban meg­ke­res­tük Schmidt Gyõ­zõt, a Danubiana Bor­ke­res­ke­dõ Tár­sa­ság ügy­ve­ze­tõ­jét, aki va­ló­ban nem tu­dott konk­rét ára­kat. A több­nyi­re fe­hér­bor­ok­kal ke­res­ke­dõ dom­bó­vá­ri cég ál­lás­pont­ja sze­rint a ta­va­lyi árak alatt, hely­­lyel-köz­zel tíz szá­za­lé­kos „cent­rum­ban” mo­zog­nak majd az idei aján­la­ta­ik. Schmidt Gyõ­zõ, aki egy­ben a Pan­non Bor­ré­gió el­nö­ke is, le­szö­gez­te, hogy az árak azért ilyen nyo­mot­tak, mert öm­lik a bor be­fe­lé az uni­ó­ból. Kü­lö­nö­sen az ola­szok men­nek mé­lyen az ár alá, ahol 30 eurocent kö­rü­li a mi­nõ­sé­gi bo­rok li­ter­je. Más­részt a ha­zai pin­cék­ben a hor­dók több­sé­ge még a ta­va­lyi bor­ral te­li, így ért­he­tõ­en a ke­res­let is meg­csap­pant.

In­for­má­ci­ón­kat meg­osz­tot­tuk Hárs Ti­bor­ral, aki nem volt fel­hõt­le­nül bol­dog, bár meg­je­gyez­te, hogy a bor­vi­dé­ken a vár­ha­tó men­­nyi­ség jó kö­ze­pes, a mi­nõ­ség­gel sem­mi gond. Bi­za­ko­dób­bak a vil­lá­nyi bor­vi­dé­ken, ahol Bock Jó­zsef el­nök sze­rint bár há­rom­szor volt jég­ve­rés – két ki­sebb és egy na­gyobb –, a szõ­lõ me­gint bi­zo­nyí­tot­ta, hogy cso­dá­la­to­san meg tud újul­ni. Bár a ter­mé­sze­tes sze­lek­ció, a jég ál­tal le­vert sze­mek és für­tök he­lyett min­dig jobb, ha ma­ga a gaz­da sze­di le a tõ­ké­rõl a fe­les­le­get. Bock Jó­zsef sze­rint a szü­re­tet rö­vi­de­sen meg­kez­dik, oda­fi­gyel­ve, egyé­ni ké­ré­sek­nek ele­get té­ve. Re­mé­li, hogy em­lé­ke­ze­tes bor lesz a 2009-es év­já­rat, s hogy a kék­ szõ­lõ fel­vá­sár­lá­si ára jó­val a száz fo­rint fe­lett lesz, bár ma­ga is tud­ja, hogy az unió bor­fe­les­leg­gel küzd.

Az a legfontosabb, hogy ne maradjon a tõkén szõlõ

Ne­he­zebb szü­ret­nek ígér­ke­zik az idei, mint a ko­ráb­bi évek­ben volt – mon­dot­ta la­punk­nak Hor­váth Csa­ba, a Hegy­köz­sé­gek Nem­ze­ti Ta­ná­csá­nak tit­ká­ra.

A szak­em­ber sze­rint az a leg­fon­to­sabb, hogy ne ma­rad­jon fürt a tõ­ké­ken. Ta­valy az eg­ri bor­vi­dé­ken volt igen fe­szült a han­gu­lat, az idén meg­le­het, hogy má­sutt is ne­he­zen meg­old­ha­tó gon­dok­kal szem­be­sül­nek majd a ter­me­lõk. Va­ló­ban dö­cög a fel­vá­sár­lás, kü­lö­nö­sen a kék­ szõ­lõ­bõl van­nak na­gyobb kész­le­tek, nagy az uni­ós nyo­más, ami el­len nem te­he­tünk sem­mit.

A múlt év­ben a KSH ada­tai sze­rint mint­egy 250-260 ezer hek­to­li­ter bor ér­ke­zett le­gá­li­san im­port­ból Ma­gyar­or­szág­ra, de ér­ke­zik bõ­ven, majd ugyan­en­­nyi fe­ke­te csa­tor­ná­kon is. Ez utób­bit ké­ne fé­kez­ni. Hor­váth Csa­ba sze­rint a fel­vá­sár­lók a kész­le­te­ik­re pa­nasz­kod­nak, és ar­ra, hogy be­du­gul­tak az ér­té­ke­sí­té­si csa­tor­nák. El kell fo­gad­ni­uk a ter­me­lõk­nek, hogy az ár min­dig meg­egye­zés, al­ku kér­dé­se.

Elõnyt adni a hazainak

So­kan mond­ják azt, amit Bock Jó­zsef is meg­pe­dzett: a ha­zai ter­mé­ket ké­ne elõny­ben ré­sze­sí­te­ni­ük a vá­sár­lók­nak ezek­ben a gaz­da­sá­gi­lag ne­héz idõk­ben. Így ha né­hány fo­rint­tal drá­gább is, de a ma­gyar bo­ros­pa­lack­ok után ké­ne fel­nyúl­ni a szu­per­mar­ke­tek pol­ca­i­ra. Egyéb­ként még „sze­ren­cse”, hogy a prog­nó­zi­sok sze­rint leg­fel­jebb 3,5 mil­lió hek­to­li­ter bo­runk lesz az idei ter­més­bõl or­szá­go­san, ami az át­la­gos évi 4-4,5 mil­li­ó­hoz ké­pest je­len­tõs vis­­sza­esés.

Forrás:
Dunántúli Napló
http://www.dunantulinaplo.hu