Mélyen áron alul vásárolják a hazai szõlõt

Megkezdõdött a szüret a hazai szõlészetekben, az idei termés – a késõn érkezett fagyok okozta kár ellenére – közepesnek, illetve közepesen jónak ígérkezik, a termelõk azonban a tavalyi válságos év után az idén sem számíthatnak nagyobb profitra. „A szüret kezdetével a pincészetek és borfelvásárlók sorra jelennek meg árajánlataikkal a piacon, az árakat azonban még mindig hasraütés-szerûen határozzák meg” – jelentette ki lapunknak Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. Elmondása szerint a termelõk évek óta kiszolgáltatottak a felvásárlók akaratának, szûkös anyagi helyzetük ugyanis nem engedi, hogy válogassanak az ajánlatok között.

A termelõk helyzetét nehezíti az is, hogy ha a szõlõt már „megkezdték” a seregélyek, vagy félõ, hogy elrohad, le kell szüretelni. S ha már leszedte a gazda, minél hamarabb túl kell adnia rajta, tekintet nélkül arra, hogy mennyi pénzt kap érte – tette hozzá a szövetség alelnöke.

Jelezte: világszerte a termelõk tulajdonában van a feldolgozás, csupán hazánkban uralkodik ez az ellentmondásos helyzet, amely ellehetetleníti a gazdálkodókat. „Egyes hazai pincészetek és borfelvásárlók ugyanis anélkül állapítják meg a szõlõ árát, hogy figyelembe vennék, mennyi a termelõ önköltsége, csupán a profitszerzés lebeg a szemük elõtt” – magyarázta az alelnök. Véleménye szerint egy kiló szõlõ méltányos árának száztizenöt és százhuszonöt forint körül kellene lennie az idén, ehelyett sokszor az összeg töredékével találkoznak a termelõk. Kiemelte: a gazdák az alacsony felvásárlási árak miatt szinte képtelenek új fajták telepítésére, gépesítésre vagy növényvédelemre és -táplálásra költeni. A megtérülés nélküli gazdálkodás pedig már eddig is számos termelõt tántorított el a szõlõtermesztéstõl, s ha a helyzet továbbra sem változik, az eddiginél is több elhagyott szõlõskert lesz majd. „Úgy tûnik, a felvásárlóknak nem áll érdekükben, hogy a szõlészek fenn tudják tartani gazdaságaikat, ezzel azonban saját maguknak is ártanak” – mondta Domján Gergely. Jelezte: a hazai pincészetek egy része az olcsó, minõsíthetetlen dél-európai borokkal próbálja ellepni a hazai piacot. „A délrõl érkezett, úgynevezett lédig borok egyetlen hazai minõségi kategóriának sem felelnek meg, az ilyen italok forgalmazásával pedig csak a piacot rontja a kereskedõ” – közölte a szövetség alelnöke. Hozzátette: bár az áruk szabad áramlásáról szóló uniós alapelv miatt akadálytalanul érkezhetnek hazánkba pocsék minõségû borok, az ellenõrzések szigorításával kiszûrhetõk lennének a nem megfelelõ, áron alul forgalmazott termékek. A kérdés megoldásához azonban kormányzati szándékra lenne szükség, amely egyelõre várat magára.

Forrás:
Magyar Hírlap
http://www.magyarhirlap.hu