Melyek a leghasznosabb borfajták? – A vörösbor jótékony hatásai

Manapság a mértékletes borfogyasztás a kardiovaszkuláris betegségek elleni védelem miatt került elõtérbe. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a francia paradoxon: hiába a franciák által fogyasztott nagy mennyiségû telített zsírsav és a mozgásszegény életmód, országukban a szív- és érrendszeri betegségek elõfordulása és az azok által okozott halálesetek száma mégis jóval elmarad az azonos táplálkozás- és testkultúrájú országokétól. A magyarázatot a szakmai szervek a rendszeres, kultúrált és mértéket tartó vörösbor-fogyasztásban látják.

Az elmúlt évek számos kutatása arra az eredményre jutott, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás nagymértékben csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Az ideális napi mennyiség férfiaknál 200-300 ml, míg nõk esetében 100-200 ml. Az említett mennyiséget fogyasztók közt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata fele akkora, és a várható élettartamuk 11 évvel hosszabb, mint a vörösbort nem fogyasztóké.

A vörösborban számos jótékony hatású vegyület található, leginkább közismert a magas antioxidáns tartalom. A vörösbor jellemzõ antioxidánsai a polifenolok (flavonoid és nem flavonoid kémiai szerkezetû vegyületek), melyek 2000-4000 mg/liter mennyiségben vannak jelen a különbözõ vörösborokban, szemben a fehérborok 150-300 mg/liter polifenol tartalmával.

Antioxidánsok, polifenolok

Az antioxidánsok legfõbb szerepe, hogy gátolják a szervezet építõanyagainak kémiai sérülését, amely az igen reakcióképes szabad gyökök oxidálóhatásának eredményeképpen jön létre. Emellett a vérben keringõ, káros hatású, LDL elnevezésû lipoprotein oxidációját is gátolják, így elõsegítve a generalizált atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásának megakadályozását. A vörösborban található polifenolos vegyületek erõsítik a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását is.

A polifenolok gyulladásgátló hatással is bírnak, egyes képviselõik bizonyítottan képesek a herpeszvírus és a gyermekbénulás kórokozójának inaktiválására. A káros kémiai reakciók és az így létrejövõ molekuláris károsodások, avagy mutációk megakadályozásával védenek a rosszindulatú daganatos folyamatok kialakulása ellen is.

Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek más hatásokat is közvetítenek. Az összkoleszterin szintet csökkentik, azonban a protektív, védõ szerepû, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. A koleszterinszint ilyen irányú változtatása a szív- és érbetegségek kialakulását csökkenti.

A vörösbor növeli az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék öszzecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását.

A vörösbor jótékony hatású összetevõi fokozzák a nitrogén-oxid szintjét, amely az erek keresztmetszetének tágításával, az érösszehúzódások csökkentésével szintén kedvezõ hatású a kardiovaszkuláris betegségek kifejlõdése szempontjából.

Az említett elõnyök azonban hangsúlyozottan csak a mértéktartó, minõségi borfogyasztás ismérvei. Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szõlõt nem látott „esszenciák” fogyasztása nemhogy kedvezõ, annál inkább végtelenül káros hatást gyakorol a borfogyasztóra.

Forrás:
WEBBeteg
http://www.webbeteg.hu