Megvizsgálták, mitõl jó a juhfark bor

A kutatásban a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szõlészeti és Borászati Kutatóintézete, a Tornai Pincészet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszéke vett részt – tudtuk meg dr. Májer Jánostól, a badacsonyi székhelyû kutatóintézet igazgatójától.

A Baross Gábor program keretében zajlott kutatásokat negyvenegy kísérleti bor bírálatával zárták. Az értékelésben negyven vizsgázott borszakértõ vett részt, a helyi termelõkön kívül Balatonfüred-Csopak és Badacsony borvidéke képviseltette magát, valamint az egyetem oktatói és a kutatóintézet munkatársai. Örvendetesen sok volt köztük a fiatal.

A különbözõ technológiákkal mûvelt szõlõbõl készült, eltérõ érlelésû borokat hasonlították össze. Nem volt szerencséjük a résztvevõknek, hiszen az utóbbi két év nem kedvezett igazán a szõlõmûvelésnek, s ezen belül az amúgy is magas savtartalmú, rothadásra nagyon hajlamos juhfarknak fõleg nem. A bírálat eredményeként azt javasolták, hogy középmagas kordonon neveljék a szõlõt, négyzetméterenként hat fürtben szabályozzák a termés mennyiségét. A szüretet a normális idõben végezzék, semmmiképpen se siessék el. A karakteres zamatok megjelenéséhez szükség van hat-tíz hónapos fahordós érlelésre is. Friss, gyümölcsös bor is készíthetõ juhfarkból, ehhez fajélesztõre és alacsony hõmérsékletû, irányított erjesztésre van szükség. A kései szüretelésû különlegességek ritkák a fajta rothadásra való hajlamossága miatt, ezért különösen értékesek, a bírálaton javasolták, hogy ezeket nevezzék arany juhfarknak. Rövid héjon érleléssel növelhetõ az egészségre jótékonyan ható anyagok mennyisége.

Forrás:
napi-online.hu
http://www.naplo-online.hu