Magyar bor – jeggyel Európába

Nagy Imre, a Dörgicsebor Kft. ügyvezetõ igazgatója az uniós csatlakozás ellen voksolt a népszavazáson, mert a jövõ májustól vámmentessé váló spanyol, olasz, francia bor inváziójától tart. A hipermarketek polcain máris egyre nagyobb teret nyer a külföldi konkurencia, ebben az évben idõarányosan 20 ezer hektoliterrel több importbor érkezett be. Az idei aszályos évjárat miatt a kereskedõk egyre inkább importkészletekkel biztosítják be magukat.

Versenyhátrányban a hazai termelõk

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkárhelyettese az eddigi 50-80 ezer hektoliteres éves borimport többszörösére számít a következõ években, annak ellenére, hogy itthon a meghatározó továbbra is a magyar termék marad. A másik veszélyes \”konkurencia\” a hamisítás, és Horváth Csaba úgy ítéli meg, hogy a jövõ évre szóló adómódosítások kedveznek is a \”pancsolásnak\”. A kormány tervezete szerint ugyanis 5 forintról literenként 12 forintra emelkedik a jövedéki adó, miközben a gyümölcsborok jelenleg 20 forintos adója szintén 12 forintra módosul. Mindez azt jelenti, hogy kifizetõdõbb lesz szõlõ helyett \”almuskát\” érlelni, sõt, az olcsóbb almaborral a szõlõbõl készültet illegálisan összefejteni. A szõlõbor adóemelése további versenyhátrányba hozza a hazai borászokat, és annál is inkább erõsíti a feketegazdaságot, mivel az uniós tagországok borain nincs jövedéki adó.

Bor-márkajeggyel védekeznek

A hegyközségek a palackokról az idén januárban lekerült zárjegy helyett ezért egy másik \”jeggyel\”, a minõséget szavatoló bor-márkajeggyel próbálnak védekezni a külföldi konkurencia és a hamisbor ellen. Az ötlet nem új, hiszen hasonló feliratot visel az olasz Chianti vagy a spanyol Sherry is. Itthon eddig egyetlen, arctalan kategóriába tartoztak a \”különleges minõségû borok\”, e kategorizálást pedig az Országos Borminõsítõ Intézet vizsgálata alapján, a palackon feltüntetett \”Állami Ellenõrzõ Jegy\” tanúsította. Ebbe a gigantikus osztályba sorolták a paramétereket teljesítõ valamennyi különleges minõségû bort – a kiskõrösit, a kunságit a villányit, a sopronit, az összes bikavért -, függetlenül attól, hogy jellegükben, ízükben alapvetõen különböznek egymástól. Ebbõl a szürke tömegbõl emelhetné ki a valóban különleges borokat a márkajegy – a módszert itthon elõször Villányban próbálják ki -, fogódzót nyújtva a vásárlónak, hogy ezzel a felirattal biztosan minõséget kap. Ezért a helyi hegyközség borminõsítõ bizottsága kóstolásos ellenõrzés alapján garanciát vállal. A vásárlók az állami minõsítésnél jobban bíznak ugyanis a civil szakmai szervezõdések védjegyében.

Elõnyben a borok

Jekl Béla, a Villányi borvidék hegyközségi elnöke szándéka szerint a jövõre bevezetendõ eredetvédelmi rendszer több is lesz, mint márkavédjegy. Csak az a bor viselheti majd a \”Villányi védett eredetû bor\” feliratot a \”Classic\” és a \”Prémium\” minõsítéssel, amelyet a termesztéstõl a borkészítés utolsó állomásáig a szigorú és gyakran ellenõrzött hegyközségi elõírások mellett termelnek, majd a hegyközségi borminõsítõ bizottság erre érdemesnek tart. Az eredetvédelmi rendszerhez nem kötelezõ csatlakozni, de aki kívül marad, nem szerepeltetheti majd a \”villányi\” elnevezést a bora címkéjén. Ezért is vállalja valamennyi villányi hegyközségi tag a terméskorlátozással, többletadminisztrációval is járó áldozatot. A bizalmat ébresztõ felirat ugyanis a piacon sokat ér.

Imázsjavító kollektív marketing

A korábbi pancsolások miatt kicsit megkopott presztízsû, 5200 hektáros, 8800 termelõt tömörítõ egri borvidéken 1994-ben fogtak hozzá a minõségbiztosítási, azaz eredetvédelmi rendszer kiépítéséhez. A színvonalat szavatoló \”védett eredetû bor\” minõsítés adja meg az alapot az imázsjavító kollektív bormarketinghez. A program megvalósítása érdekében pályázik a hegyközség az Agrármarketing Centrumhoz is a \”védett eredetû\” Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrõi Hárslevelû arculatának megtervezésére.

\”A minõségbiztosítási rendszer Egerben is önkéntes, de az elõrejelzések szerint nincs más út\” – véli Gál Lajos. Az asztali borok fogyasztása tartósan csökken Európában, a különleges minõségûeké pedig növekszik. A magyar pincék nem lennének képesek felvenni a versenyt az olcsó dél-európai, ausztrál, chilei, új-zélandi borokkal. Egyetlen út marad tehát: a minõségi kategóriában különlegeset nyújtani. A hegyközségi elnök szerint annyit máris elértek, hogy Eger környékén jövedelmezõvé vált a bortermelés.

Sok helyen gyerekcipõben járnak

Az úttörõnek számító egri példán és a már bimbózó villányi kezdeményezésen kívül a többi borvidéken még gyerekcipõben sem jár a minõségi megkülönböztetés. Annak ellenére, hogy az uniós csatlakozásig alig néhány hónap van hátra, mindössze dédelgetett gondolat az eredetvédelem. A késlekedést némiképp magyarázza, hogy az ehhez szükséges alapvetõ jogszabályok ugyan már megszülettek, de még lényegi változások várhatók az új bortörvényben, amelyet a tervek szerint októberben tárgyal a parlament.

Forrás:
FigyelõNet
http://www.fn.hu