Kukorica, szõlõ, banán és sok pénz
– A Brüsszeli Bizottság agrárfelelõse nem nagyon hajlik a megegyezésre a kukorica-intervenció megszüntetése kérdésében, hazánk meg azt szeretné, ha a felvásárlás nem szûnne meg 2008-ig, mert akkor már beindulhatnak az etanol üzemek és üzemanyag is készülhet a megtermelt kukoricából, tehát fogynának a raktárkészletek. Közeledtek az álláspontok a szerdai brüsszeli tárgyalásokon?
– Messze vannak az álláspontok egymástól, ezért a biztoson kívül a két meghatározó agrárország miniszterével is folytattam kétoldalú megbeszéléseket, a német és a francia miniszterrel és kértem segítségüket ebben az ügyben – mondta Gráf József agrárminiszter. A német elnökség alatt, március körül fog megszületni a végleges döntés. Mindent elkövetünk azért, hogy ez számunkra kedvezõ legyen, bár nem túl nagyok az esélyeink, ezt õszintén el kell mondani, hiszen szövetségest igazán úgy lehet találni, ha másoknak is ugyanaz az érdeke, mint nekünk. Jelen pillanatban az uniós készletek 90 százaléka fölötti rész a magyar készlet.
– Akkor a két partner miniszter miben tudna segíteni, hogy ezek a készletek apadhassanak? Hogyha az unió esetleg ezt az intervenciós felvásárlást valóban megszünteti, akkor valahova el kellene adnunk a raktárkészleteket.
– Egyelõre számtalan módosító és kompromisszumos javaslatot terjesztettünk elõ, amelyek között szerepel az, hogy a 2008-as felülvizsgálatkor más növényekkel együtt a kukorica-intervenciót is vizsgálják felül. Van olyan javaslatunk, hogy határozza meg az unió, hogy egy adott ország esetében mekkora készletet lehet intervencióra venni. Az is elképzelhetõ, hogy a jelenlegi 101,3 eurós árat valamennyire csökkentjük az intervenciós készletnél. Nagyon remélem, hogy a tárgyalásokon valamelyiket el is tudjuk érni.
– Az unió fokozatosan meg akarja szüntetni az agrártámogatásokat. Mi érinti ebbõl Magyarországot és mikortól?
– 2013-ban jöhet szóba az agrártámogatások jelentõsebb csökkentése. A 2008-as felülvizsgálat – a neve is érdekes, mert egészségügyi felülvizsgálatnak lehet fordítani németbõl – azt jelenti, hogy megnézik a 2003-as reform és a 2013-as idõszak között kell-e valamit módosítani. Tehát addig nagy veszély nem áll fönn. 2013 után nagy valószínûséggel az agrártermeléstõl teljes egészében elvonják a támogatásokat és a vidékfejlesztésen lesz a hangsúly. Az agráriumnak addigra minden országban – ahol elõrelátók és elõre gondolkodnak – fel kell készülni arra, hogy versenyhelyzetbe kerülnek és a közvetlen termeléshez kötött támogatások nagy valószínûséggel meg fognak szûnni.
– Ezt nem lesz könnyû elfogadtatni a magyar gazdálkodókkal…
– A vidékfejlesztés és az agrártámogatások között azért nagyon szoros a hatás. Elsõsorban a mostani második tengely, ami a természettel való közelebbi kapcsolatot, a környezetkímélõ gazdálkodást jelenti, mindig támogatottak lesz. A közvetlen termeléshez kötött támogatások, mint mondjuk sertés, baromfi, tej esetében, valószínûleg meg fognak szûnni. Azok a támogatási formák, amivel jövedelem-kiesés keletkezik a biztonságosabb termelés érdekében vagy a környezetkímélõ termelés érdekében úgynevezett jövedelempótló támogatásban részesülnek a gazdák. Ezért nagyon fontos ebben a hét évben, hogy az úgynevezett elsõ tengelyt, a versenyképesség fokozását minél nagyobb százalékban támogassuk. Az uniós források 47 százalékát tervezzük a hét éves támogatásból erre a célra.
– A Népszabadság szerint, ha nem változnak az unió borreform elképzelései, akkor Magyarország szõlõsivataggá válhat. Tudniillik hektáronként 8 ezer eurós egyszeri kivágási támogatást ad az unió a szõlõterületekre, ez 2 millió forint hektáronként és a borárak meg a szõlõfelvásárlási árak mellett a termelõknek lehet, hogy megéri, hogy teljesen kivágják a szõlõket és kiszárítják a pincéket. Mit lehet itt tenni?
– Azokon a területeken, ahol kiváló minõségi bort termelnek, például Tokaj, Villány, Eger, és még sorolhatnám a többi borvidéket, ott egy-egy hektár eladási értéke ennek a kivágási értéknek a többszöröse. Tehát ilyen értelemben a minõségi bort elõállító területeken ez a veszély nem fenyeget bennünket. Igazán az alacsonyabb asztali bort elõállító, elsõsorban az alföldi területeken vonzó igazán ez a kivágási lehetõség. Vagy azokon a területeken, ahol nagyon kis manufakturális szinten állítanak elõ bort, nem igazán piaci szereplõk. A mi javaslatunk az, hogy tegyék az eddigi szõlõ- és bortámogatásukat egyetlen egy nemzeti borítékba és a nemzet, az ország döntsön arról, hogy mire használja fel. Mi nem kivágásra, hanem szerkezetátalakításra és szerkezetváltásra szeretnénk felhasználni a pénzt. Nemrégiben a banán ügyében egy hasonló megoldás született, hogy a külön-külön támogatási formákat egy borítékba tették és azt az adott ország, Olaszország, Spanyolország, Portugália megkapta és így kezelheti a banánkérdést Európán kívüli területein. Mi is azt szeretnénk, hogy nagyobb beleszólásunk legyen ennek a felhasználásába, és ne a kivágást, hanem a szerkezetváltást tudjuk ösztönözni. Tehát ezek mind olyan ügyek és dolgok, amiben nagyon kemény agrárdiplomáciát kell folytatnunk és ez is szóba került mind a két miniszterrel folytatott tárgyaláson.
Forrás:
Magyar Rádió
http://www.radio.hu