Kik fényesítik a magyar mezõgazdaság ékkövét?

A vidékfejlesztési miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a szõlõ- és borágazat a magyar mezõgazdaság nemzetközi kincset is jelentõ ékköve. Az ékkõ „fényesítése”, vagyis a nemzeti bormarketing ügye 2005 óta sok vitát gerjeszt. Az ügyben az egyik legfrissebb fejlemény, hogy a kormány döntésének értelmében március végéig elkészül egy olyan elõterjesztés, melynek nyomán az agrár- és bormarketinggel kapcsolatos feladatokat a jövõben nem az AMC, hanem a Magyar Turizmus Zrt. látja majd el. Mindez vezetõ téma volt csütörtökön Sopronban, a XII. Magyarországi Bormarketing Konferencián, ahol a nyitóelõadást az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója, Simon Péter tartotta.

Utazik az agrármarketing

Kormányhatározat írja elõ, hogy az agrár- és bormarketinggel kapcsolatos feladatok a jövõben a Magyar Turizmus Zrt-hez (MT) kerülnek – nyilatkozta a konferencián az InfoRádió kérdésére Simon Péter. Az errõl szóló elõterjesztést a két érintett minisztériumnak 2012. március 31-ig kell elkészítenie. Ez az elõterjesztés fogja meghatározni, miként történik az átállás.

Az Agrármarketing Centrum, mint költségvetési szerv, megszûnik, hogy pontosan mikor, az még nem eldöntött. A folyamatban lévõ ügyek, a 2012-re meghatározott költségvetés miatt az átalakulás idõt vesz igénybe – hangsúlyozta Simon Péter. Mint mondta, az a cél, hogy mindez technikai jellegû változás legyen, tehát a pályázók, az üzleti partnerek ebbõl lehetõleg ne érzékeljenek semmit.

Gazdasági társasági forma

Az átalakítás hátterében kormányzati szervezési és technikai okok állnak – fejtette ki Simon Péter. Az elmúlt három évben ugyanis kiderült, hogy az AMC költségvetési szervként történõ mûködési formája a korábbi közhasznú társasági (kht) formához képest kevésbé rugalmas. Ezért született az a döntés, hogy ezen közfeladatokat gyakorlati okokból célszerûbb gazdasági társasági formában ellátni a jövõben is. Technikailag ez azt jelentheti, hogy az MT-ben létrejön egy új üzletág, vagy pedig egy önálló állami tulajdonú gazdasági társaság fogja ezt a feladatot ellátni. Minderrõl még nincs döntés, hangsúlyozta az AMC igazgatója, mivel az ezzel kapcsolatos tervezés és döntés-elõkészítés most zajlik.

A kormányhatározat agrár- és bormarketing feladatokról szól, tehát a teljes agrármarketing-portfólióra vonatkozik – mondta az InfoRádiónak az igazgató. A forgalomba-hozatali járulék megszûnésével egyszerûsödik a borászok élete, ezt szerinte pozitív fejleményként kell értékelni. Szakpolitikai döntést igényel, hogy a borágazatnak, illetve a többi érintett termékpályának milyen költségvetési források jutnak a jövõben – vélekedett Simon Péter. Ezek a döntések eddig sem az AMC-ben születtek meg, tette hozzá.

Alakuló szakmaközi szervezet

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkára az InfoRádiónak korábban azt nyilatkozta, hogy amennyiben a szõlõ- és bortermelõk létrehoznak egy szakmaközi szervezetet, amely olyan autonómiával és lehetõségekkel rendelkezik, hogy saját marketing-alapot tud képezni, akkor az ezzel kapcsolatos régi vitákat le lehet zárni. A mindenkori bormarketing források felhasználását ugyanis rendre viták, kifogások övezték – emlékeztetett Feldman.

Az új helyzetben lehetõség nyílik arra, hogy a szakma saját maga által meghatározott, saját elvek mentén történõ marketing-tevékenységet is tud folytatni, adott esetben a Magyar Turizmus Zrt-vel együttmûködve. Ilyen értelemben nagyok a lehetõségek a bormarketing fejlesztésének terén. Feldman Zsolt elmondta: bízik abban, hogy a szakmával együtt mindezt sikerül kihasználni.

Literenként négy forintos befizetés?

A szakmaközi szervezet megalakulásának témája a soproni bormarketing konferencián is szóba került. Tornai Tamás, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk szövetségének (MSZBSZ) elnöke elõadásában elmondta: a szakmai egyesület létrehozásáról négy szakmai szervezet folytat egyeztetéseket. A négy szervezet a következõ: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyar Szõlõ- és Bortermelõk szövetsége, Vindependent, Pannon Bormíves Céh.

Az elnök arról is beszélt, hogy a szakmaközi szervezet megalakításának elõkészítése lényegében megtörtént. A szervezeti forma egyesület lesz, négy szakbizottságot terveznek induláskor: szõlõ és bor-, gazdasági-, kereskedelmi- és marketing-, valamint az oktatási- és kutatási szakbizottság. A szakbizottságok alulról nyitottak lesznek, bárki beléphet, aki a szakmához tartozik. A szakbizottságok küldötteket delegálnak a küldöttgyûlésbe, amelyik megválasztja majd az egyesület elnökségét.

Tornai elmondta, hogy a tervezett szakmaközi szervezet mûködésének finanszírozásáról is folynak az egyeztetések. A források alapjainak megteremtéséhez az MSZBSZ azt javasolja, hogy a forgalomba-hozatali járulék megszüntetését követõen az egyesület tagsága fizessen piacszervezési hozzájárulást. Tornai szerint literenként négy forint befizetése szükséges ahhoz, hogy jó színvonalon lehessen egy ilyen szervezetet mûködtetni, beleértve a marketingtevékenység egy részét is. Az MSZBSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a literenkénti négy forintos befizetés tervérõl a négy érintett szakmai szervezet még nem egyeztetett.

KAP: kaphatunk további forrásokat

A soproni konferencián az is szóba került, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) lehetõvé teszi, hogy a tagállamokban mûködõ vállalkozások, vagy szervezetek további forrásokat érjenek el az EU-n kívüli országokban kifejtett, mezõgazdasági termékekre vonatkozó marketing-tevékenységhez. Errõl Tóth Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõje beszélt. A konferencián elhangzott, hogy ha megalakul a tervezett szõlészeti és borászati szervezet, akkor ez jó eséllyel pályázhat ezekre a forrásokra.

Forrás:
Inforádió
http://inforadio.hu